Dokumentumok
Dokumentumok
Elnöki beszámoló
2025. május 23. - 2026. május 28.
Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesülete
VGYHME
3300 Eger, Kossuth Lajos utca 5
18587700-1-10
Immár két évet magunk után hagyva tisztségem ciklusából továbbra is szem előtt tartottam a vállalásomat. Emlékeztetőül a fő célom a hatékony és ‘remek’ egyesület megvalósítása volt. Megőrizve ami jó, áttekintve ami kevésbé jó, és beindítva más jó ötleteket. Ezek a pontok alapján áttekintve az második évi szolgálatomat a következőkről számolok be.
Az iratok áttekinthetősége, kereshetősége tovább javult, és már elmondható, hogy a napi munka és a rendszeres ellenőrzések már nem jelentik akadályát a gördülékeny munkának. Az elmúlt egy évben fejlesztére került a:
programok nyilvántartása, archiválása,
dokumentumok iktatási rendszere (segítve a folyamatos és törvénynek megfelelő selejtezéseket),
elektronikus jelenléti ív, szabadságok és távollétek nyílvántartása,
számlázási rendszer és könyvelési adatok digitalizálása,
saját hírlevél küldő, archiváló és hangos hírlevél dokumentáló és archiváló rendszer.
Az előző évben megkezdett eszközök átláthatóságának javítása sokat javult. Egyrészt rendbe raktuk az eszközeink leltárát, felesleges és elavult dolgainktól szabályosan és jogszerűen megváltunk. Volt amit tagjaink kaptak meg (pl számítógépek, bútorok, eszközök, volt ami már csak mint hulladék távozott. Hasonlatként olyan ez, mint amikor a nehezen vánszorgó vándor kidobálja a hátizsákjából a felesleges lomot. Az út még ettől nem könnyű, csak könnyebb.
Tovább fejlesztettük a közösségi termünk kihasználtságát, és használhatóságát, a számítógép oktató rész immár békés, védett helyen történik, segítve a jobb megértést, tanítást.
Néha az élet kényszerít hatékonyabb váltásra. Ilyen volt az év végi hacker támadás weboldalunk ellen, ami gyakorlatilag a korábbi oldalunkat teljesen megsemmisítette, a hírlevélküldő lehetőségeinkkel együtt. A későbbi sérülékenység elkerülése érdekében saját erőforrásból új megoldást fejlesztettünk, ami immár a korábbi HírTeló szolgáltatás friss hanganyagaival kombinálva minden héten friss híreket tud adni akár írott, akár felolvasott formában.
Működő tagegyesületek, körzeti csoportok, területfelelősi hálózatok, klubok,tagozatok száma:3.
Gyöngyösi körzeti csoport. A csoport élén váltás történt. A csoport tagjainak döntése alapján Búzásné Hipszki Ildikó vezeti a csoportot, szervezi programjait. A havi rendszerességű programok ebben az időszakban is megmaradtak, és Ildikó terveit ismerve, remélhetőleg még bővülnek is.
A csoport hagyományosan jó kapcsolatot ápol a helyi önkormányzattal,a helyi Lions klubbal.
Esthajnal dalcsoport: Tavaly az egyre csökkenő lelkesedésről voltam kénytelen beszámolni, és oszlopos tagunk elvesztésével a motiváció is csökkent. Azonban Rabóczky Gyuláné Marica nem hagyta annyiban, és egy dinamikus teljes átalakításba kezdett. Nemcsak a név, a tartalom és a lelkesedés is új dinamikát kapott. Most már minden héten van próba, ahol jó hangulatú, lelkes csapat gyűlik össze. Nem állnak le a dalnál sem, farsangkor már kabaré számmal is megnevettettek minket.
Kibeszélő csoport: Heti rendszerességgel kerül sor online formában a látás sérültséggel kapcsolatos problémák, észrevételek, javaslatok, vagy csak az együtt gondolkodás, közös megélés érdekében erre a közös beszélgetésre. A csoport törzs tagjainak sokszor az egyik legfontosabb szociális alkalom a héten, ezért ennek megtartása és fejlesztése mindenképpen fontos feladat.
2025 elején nagy reményekkel elindítottuk túra csoportunkat. Ez egy intenzív tevékenység, és a résztvevőket is erősen kihívások elé állítja, de immár maroknyi, de lelkes csoporttá kezd fejlődni.
Minden szombaton szabad erdei séta lehetősége van meg, amin persze van hogy egyedül, de van hogy kis csapattal együtt őrizzük egészségünket.
Immár nagyobb kirándulás is van a hátunk, mögött, ősszel a Bernát-dűlőben tettünk egy remek kirándulást, míg tavasszal a Pálos kolostorromot közelítettük meg egy erdei túrával.
reméljük minél hamarabb mozgalmas életről számolhatunk be ezzel kapcsolatban.
Az elmúlt időszak vitathatalanul legsikeresebb kezdeményezése volt a néptánccsoport megalakulása. A csoportot Kovács Anna vezeti, míg külsős oktatónk és motorunk Hűvösvölgyi Márton fiatal tehetség.
Nem csak a heti rendszerességű aktív és minden izmot - a rekeszizmokat is beleértve - próbáink vannak, hanem immár 9 színpadi fellépés is hátunk mögött van. Sőt, hogy fokozzuk a siker leírását, immár saját keresettel is rendelkezik a csoport, mert két alkalommal is kapott pénzügyi támogatást fellépéséért.
Egyéb tevékenységek
A 2024-ben létrehozott HírTeló immár heti rendszerességgel segíti a híreket követőket, és új érdeklődőknek is 0-24-ben tud hangos tájékoztatást adni.
Számítógépes oktatás terén is sokat fejlődtünk, a 2025 évben két komoly tanfolyamot tartottunk, sőt itt már újdonságként a Linux rendszert is tanítottuk, melynek résztvevői még ingyen saját számítógépet is kaphattak melyet egy pályázat során nyertünk. A 2026-os év elején meg beindultak a tematikus oktatások, és már gőzerővel megy a szövegszerkesztés kurzus
Eger városának civil pályázatán nyertünk egy tematikus Braille túra programra támogatást. Sajnos el kell mondani, bár a pályázat sikeresen lefutott, a kapott támogatást felhasználtuk, de az életünk, a Braille iránt a látó társadalomban, és különösen a megcélzott gyerekek körében nem volt nagy érdeklődés. Talán túl nehéz volt, talán valóban nem tudtuk átütni a mai fiatalok érdeklődési küszöbét.
Gyöngyösi Önkormányzatnál immár évek óta sikeresen pályázunk a gyöngyösi csoport programjainak támogatására, ez ebben az időszakban is sikeres és hasznos volt.
Új pályázatként a Paralimpiai Bizottság Több Mint Sport pályázatán nyertünk 4 db korszerű és modern tandem kerékpárt, melyet sajnos még korlátozott érdeklődés miatt nem sikerült programmal megtölteni. Itt akadály, hogy egy jó kerékpáros kiránduláshoz nem csak a mi aktivitásunk szükséges, hanem jól kerékpározó látó is kell hozzá.
Az ‘Ott vagyunk már?’ túracsoport keretében, de természetesen bármely tagunknak élő lehetőséggel pályáztunk egy 3, komolyabb kirándulásra a Több Mint Sport pályázat keretében, és nyertünk erre 800eFt-ot. Izgalmas program várható, de le kell szögeznünk, itt nem a passzív, hanem az aktív, sportos tevékenységet támogatják, tehát nem üdülésről, hanem valódi teljesítményről lesz szó. Vízi túra, gyalogtúra, kerékpáros túra. Ennek ellenére mindenkit biztatunk, válasszon, akár mindre is jelentkezzen.
Egri Civil pályázat 2026 (még nincs semmi, de várhatóan addig van döntés)
Megvalósultak korábbi programjaink, havi rendszerességgel, ezt a hagyományt megtartottuk. Ami mindenképpen változás volt, és a résztvevők visszajelzései alapján sikeres is volt, az a forma. Több programnál is változtattunk a régi, kicsit már megkopott módon, és próbáltunk valami újat, színeset belevinni.
Újdonságok ezen hagyományos programokban:
Szüreti mulatság: a jónevű Gál pincészetben tartottuk meg pincelátogatással, borkóstolással, és autentikus zsíroskenyérrel.
Fehér bot napja: immár második éve a Lenkey Általános iskolában, média érdeklődés, és minőségi program keretében sikerült megtartanunk. Szép hagyomány, nemes dolog, érdemes folytatni.
Az Egyesület Napja: a régi batyus bált nem csak átkereszteltük, hanem megpróbáljuk más tartalommal is megtölteni. A 2025-ös évben ünnepeltük a 60. születésnapunkat, melyre történeteiteket küldtétek el, amelyet egy videóban, profi színésszel felolvastatva kaptatok meg ajándékként, egy hatalmas szülinapi tortával együtt.
Karácsony: Ez a rendezvény ebben az évében két különlegességgel tért el a korábbiaktól. Egyrészt a műsorban megjelent egy teljesen saját készítésű előadás, a ‘4 gyertya története’. Büszkén mondhatjuk, hogy az első betű leütésétől, a zene megalkotásán át az előadásig mindent mi készítettünk, látó segítség nélkül. Ugyanígy saját terv és kézműves alkotás volt az adott ajándék. Úgy gondoltuk, a szokásos konzum megoldáson túl, érdemes megmutatni, hogy akarattal képesek vagyunk mi is alkotni, és ez legalább olyan ajándék, mint a boltban pénzért vehető.
Farsang: Itt most a régi hagyományokat elevenítettük fel, bohókásan, jó hangulatban. Cibere és Konc Király, saját kabaré jelenet, kiszebáb égetés, ételként kolbász és herőce. Mindezt saját készítésű vidám zene kíséretében.
Természetesen ezen kívül megtartottuk szokásos programjainkat, mint például a közös strand, a nyári kirándulás Szarvaskőn, anyák napja, nőnap, bolondos április, költészet napja, a szokásos gyöngyösi programok, stb.
Kézműves foglalkozások, melyen minden alkalommal egyedi, és végig látássérült által alkotott, tervezett kis alkotásokat készítettünk. Nőnapra virágot, farsangra kisze bábot és maszkot, karácsonyra mézeskalácsot és díszeket, adventre adventi koszorút, húsvétra térhatású tojásokat. Szóval csupa izgalmas dolog, főleg ha csak fantáziádra, kezedre hagyatkozhatsz.
Megemlékezések. A ma megértése a múlt ismeretével kezdődik. A korábbi március 15.-i megemlékezésen túl immár október 6.-án közösen felkerestük a Lenkey tábornok szobrát, és elhelyeztük virágainkat.
A 2025-ös évben egy egyedi programunk volt, a Beregi kirándulás, melyben 2 nap (egy éjszaka) hazánk kevésbé ismert területét, a beregi térséget kerestük fel. Megtekintettük a Beregi Múzeumot, A tákosi mezítlábas Notre Dame-ot, a szarmárcsekei csónakfejfás temetőt és benne Kölcsey Ferenc síremlékét. Remek, jó hangulatú kirándulás volt, egy szerény wellness szállodában.
Kicsit új lendületet kapott az iskolai szemléletformálás, két iskolában tartottunk több csoportnak ilyen sikeres rendezvényt. Összesen 36 osztálynyi gyermeket értünk el, mintegy 950 gyermek személyében.
Az alapszabályunkban meghatározott tevékenységeket elláttuk:
ügyfélfogadás
tagnyilvántartás
weboldal üzemeltetés, hírlevelek
segítségnyújtás, tájékoztatás
szemléletformálás (fentebb kifejtve)
Önkormányzati kapcsolataink - a helyi önkormányzatokkal törekszünk az aktív és valós kapcsolatra, az önkormányzat vezetésétől függően hol jobb, hol kevésbé jobb.
Más fogyatékossággal foglalkozó szervezetek: Nagy hangsúlyt helyezünk ilyen szervezetekkel való együttműködésre. Hagyományosan jó a kapcsolat az ÉFOÉSZ, a Mozgássérült szervezetek, Nagyothallók Egyesülete, Autista Alapítvány, Kárpátok Alapítvány, stb.szervezetekkel.
2024-ben új együttműködési szerződéseket is kötöttünk, és azóta rendszeres látogatói vagyunk egymás rendezvényeinek: a Halmozottan Sérültek Szülőszövetségével, a Manótanodával, a Kisbocs Egyesülettel, és több iskolával is.
Nem titkoljuk, a lehetőségeink sem a tagság létszáma, sem anyagi lehetőségek tekintetében nem rózsásak, mondhatnám úgy is erősen kiszolgáltatottak vagyunk
Az elmúlt egy év mindenképpen izgalmas volt, egyrészt a sok újdonság miatt, amit sokan, tudom, nem is tudtak követni, talán még meg is ijedtek tőle, és nem értették céljainkat.. Nekik válaszolva szeretném elmondani, hogy a jövő érdekében, hogy fenn tudjunk maradni, hogy a fiatalokat be tudjuk vonzani, hogy valódi és tartós támogatókat tudjunk találni, ezek igen fontos tevékenységek voltak.
Az alaptevékenységeinket elvégeztük, a hatékony gazdálkodást +1,5 millió Ft összeggel segítettük, a jövőbeli eredményeinket lehetőségeinknek megfelelően megalapoztuk.
Eger, 2026. május (28 . - a közgyüllés tervezett napja)
Biró Miklós
elnök
A törvényben előírt pénzügyi beszámoló az elírt formátumban itt megtalálható.
Felügyelő Bizottsági jelentés
a 2025. évről
a Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesületénél A Felügyelő Bizottság a 2025. január 1. és 2025. december 31. közötti időszakban az egyesület
működésével kapcsolatos főbb területekkel foglalkozott. A bizottság az év során három alkalommal ülésezett.
A vizsgált időszakban sor került a leltár és az eszköznyilvántartás megismerésére, valamint a bérkifizetések és a közüzemi kötelezettségek alakulásának áttekintésére.
A rendelkezésre álló információk alapján az egyesület működése folyamatos volt. A szolgáltatások – beleértve a flottaszolgáltatást is – rendelkezésre álltak, a fizető tagok száma 184 fő volt.
Az év során az egyesület 4 darab asztali számítógépet kapott adományként, amelyek közül 3 darab tartós használatba került.
A Felügyelő Bizottság foglalkozott az egyesület pénzügyi helyzetével is. A jelenlegi, évi 3000 forintos tagdíj a megnövekedett működési és fenntartási költségek mellett korlátozott fedezetet jelent.
A fentiek alapján indokolt a bevételi források felülvizsgálata, különös tekintettel a tagdíj mértékére. A Felügyelő Bizottság ezért javasolja, hogy a Közgyűlés a napirendi pont keretében tárgyalja meg a tagdíj esetleges módosításának lehetőségét (külön javaslatban).
Kelt: Eger, 2026 05. 12.
Rabóczky Gyuláné FB elnök
Halász-Borbély Anita Irén (FB tag) és Gecse József (FB tag)
- * -
Javaslat
Éves tagdíj emeléséről
A felügyelő bizottség, látva az egyesület lehetőségeit és pénzügyi helyzetét, a jelenleg meglévő, 2021 óra változatlan 3.000Ft/év (250Ft/hónap) tagdíj határozott, és lehetőség szerint évente infláció szerinti automatikus emelését javasolja.
Indoklás
A Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesületének Felügyelő Bizottsága megvitatta az egyesület jelenlegi anyagi helyzetét.
Megállapításra került, hogy a jelenlegi évi 3000 Ft összegű tagdíjból az egyesület már nem tudja megfelelően fedezni a működési költségeit, mivel az elmúlt időszakban emelkedtek az egyéb fenntartási és működési díjak.
A Bizottság egyhangúlag egyetértett abban, hogy a tagdíj emelése elkerülhetetlenné vált annak érdekében, hogy az egyesület működése a jövőben is biztosított legyen.
A megbeszélés során két javaslat született az éves tagdíj összegére, melyet kérünk a következő közgyüllésen előterjeszteni, és megszavazni:
6.000 Ft/év (500 Ft/hónap)
7.200 Ft/év (600 Ft/hónap)
A Felügyelőbizottság álláspontja szerint a tagdíj emelése mindenképpen szükséges az egyesület stabil és fenntartható működésének biztosításához.
Kelt: Eger, 2026. május 12.
Rabóczky Gyuláné FB elnök
Elnöki beszámoló
2024. május 9. - 2025. május 22.
Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesülete
VGYHME
3300 Eger. Kossuth Lajos utca 5
18587700-1-10
Egy évvel ezelőtti megválasztásomkor a fő célom a hatékony és ‘remek’ egyesület megvalósítása volt. MegőrIzve ami jó, áttekintve ami kevésbé jó, és beindítva más jó ötleteket. Ezek a pontok alapján áttekintve az első elnöki évemet a következőkről számolok be.
Áttekintve az egyesület iratkezelését, az iraTok és Dokumentumok rendelkezésre állását, komoly kihívásokkal találtuk szemben magunkat. Mindegy 20 évnyi irat halmozódott fel, ami egyrész nyomasztó tárolási teherként jelentkezett, másrészt a kereshetőség és a mindennapi tevékenységünkben akadályozott. Elvégeztük az első nagy selejtezést, és minden olyan iratot, mintegy 280kg-ot semmisítettünk meg (régi, elavult pénztárbizonylatok, pénzügyi papírok, jegyzőkönyvek, stb).
Ezen kívül a minél korszerűbb adminisztráció, a gyorsabb kereshetőség érdekében digitalizált iktatást vezettünk be. Ugyancsak megújult a Házipénztár, a számla befogadás és a tagnyilvántartás digitális rendszere. Ezt önkéntes tevékenységként szabadidőmben egyénileg adtam az egyesületnek.
Ennek hatására az adminisztrációs terhelés érzékelhetően csökkent, és ezáltal a felszabadult kapacitás más egyesületi tevékenységekre fordítható.
Fontos pont az energiahatékonyság, ezért a nagyterem mintegy 2,5kW beépített világítás teljesítményét kb 0,2kW teljesítményűre korszerűsítettük.
Ugyancsak fontos volt áttekinteni, mi az, amivel rendelkezünk, és mi az, ami akadályoz minket. Ennek eredményeként megváltunk felesleges bútorainktól, új segédeszköz bemutató szekrényeket vásároltunk, így az eddig fiókban rejtett módon lévő eszközeink végre előtérbe kerülhettek.
Ugyancsak előkerültek a számítógépeink, és új számítógépes munkahelyek kialakításával immár tagjainknak egyedi oktatást tudunk nyújtani.
Megszüntettük a nagyterem bútorraktár jellegét, és állandó klubhelyiséget alakítottunk ki, illetve egy része mint többfunkciós terem - további munkálatokat és beruházásokat igényelve - fejlődési lehetőségeink előtt áll.
Működő tagegyesületek, körzeti csoportok, területfelelősi hálózatok, klubok,tagozatok száma:3.
Gyöngyösi körzeti csoport. A csoport vezetője Kövecses Dezsőné, és helyben havi rendszerességgel szerveztek kulturális programokat, rendezvényeket, ünnepségeket, kirándulásokat, és év végén karácsonyi ajándékot is tudtak a csoport tagjainak adni.
A csoport hagyományosan jó kapcsolatot ápol a helyi önkormányzattal,a helyi Lions klubbal.
Orchidea kultúrcsoport: Sajnos egyre csökkenő lelkesedéssel és létszámmal működő csoportunknak egyre nehezebb megfelelni mind a saját maguknak állított magas elvárásoknak, mind a saját eseményeinken való fellépéseiknek. Ennek ellenére a 2024-es évben is minden rendezvényünkön színvonalas műsorral kedveskedtek. Bár nem a 2024-es évben történt, de tagtársunk és a kultúrcsoport vezetője Bíró József váratlan elhunyta a csoport működésében a jövőben komoly nehézségeket vetít előre.
Kibeszélő csoport: Heti rendszerességgel kerül sor online formában a látássérültséggel kapcsolatos problémák, észrevételek, javaslatok, vagy csak az együtt gondolkodás, közös megélés érdekében erre a közös beszélgetésre. A csoport törzstagjainak sokszor az egyik legfontosabb szociális alkalom a héten, ezért ennek megtartása és fejlesztése mindenképpen fontos feladat.
Vásárlói klub: 2024-es évben terveztünk beindítani egy önsegítő csoportot, melynek célja és feladata lett volna az egyre nehezebb gazdasági helyzetben a minél hatékonyabb vásárlások segítése, egymás informálása. A csoportot az elnökség határozattal létrehozta, hozzá felelőst is jelölt, azonban ez a 2024-es évben érdemben nem indult el, ez a következő év feladata lehet, amennyiben érdemi érdeklődést mutat tagságunk rá.
2025 elején nagy reményekkel elindítottuk túra csoportunkat, reméljük minél hamarabb mozgalmas életről számolhatunk be ezzel kapcsolatban.
Beindult a HírTeló, és bár még gyerekcipőben jár, hamarosan teljes kapacitással segíti majd informatikában kevésbé jártas tagjainkat hangalapú információival.
Cserére került a hálózati rendszer, melyet adományként adtam mind eszközeiben, mind munkában az egyesületnek.
Új számítógépes oktatóterem létesült, melyet saját tervezésben és kivitelezésben, vállalhatóan jó minőségben végeztünk el.
strand,
batyus bál,
karácsonyi ünnepség
nőnap,
anyák napja
A farsang sajnos tagtársunk hirtelen halála miatt ebben az évben elmaradt, helyette egy közös beszélgetést tartottunk.
Szarvaskői kirándulás, melyre személyesen láttam vendégül érdeklődő tagjainkat.
Szüreti mulatság: új szemlélettel a Szépasszony völgyben, egy pincében került sor, és az oda és vissza utat megint személyes meghívásomra városnézéssel egybekötött kisvonatozással oldottuk meg.
Fehér bot napja: rendhagyó módon kimozdultunk, és a Lenkey Általános Iskolával közösen szerveztünk meg, így egyik programunk, aLlegyünk láthatóak cél is elkezdett teljesülni .
Adventi gyertyagyújtás: minden adventI vasárnap délután.
Kicsit új lendületet kapott az iskolai szemléletformálás, két iskolában tartottunk több csoportnak ilyen sikeres rendezvényt.
Braille 200 éves - kalandtúra: ált. iskolásoknak szerveztünk foglalkozást, melyben Eger belvárosában kellett braille rejtvényeket felkutatni és megfejteni.
Az alapszabályunkban meghatározott tevékenységeket elláttuk:
ügyfélfogadás
tagnyilvántartás
weboldal üzemeltetés, hírlevelek
segítségnyújtás, tájékoztatás
szemlétetformálás (fentebb kifejtve)
Önkormányzati kapcsolataink - a helyi önkormányzatokkal törekszünk az aktív és valós kapcsolatra, az önkormányzat vezetésétől függően hol jobb, hol kevésbé jobb.
Más fogyatékossággal foglalkozó szervezetek: Nagy hangsúlyt helyezünk ilyen szervezetekkel való együttműködésre. Hagyományosan jó a kapcsolat az ÉFOÉSZ, a Mozgássérült szervezetek, Nagyothallók Egyesülete, Autista Alapítvány, Kárpátok Alapítvány, stb.szervezetekkel.
2024-ben új együttműködési szerződéseket is kötöttünk, és azóta rendszeres látogatói vagyunk egymás rendezvényeinek: a Halmozottan Sérültek Szülőszövetségével, a Manótanodával, a Kisbocs Egyesülettel, és több iskolával is.
állandó szemléletformáló helyiség kialakítása (nagyterem)
állandó segédeszköz bemutató lehetőség kialakítása (részben elkészült)
Az elmúlt egy év mindenképpen izgalmas volt, egyrészt a sok újdonság miatt, amit sokan, tudom, nem is tudtak követni, talán még meg is ijedtek tőle, és nem értették céljainkat.. Nekik válaszolva szeretném elmondani, hogy a jövő érdekében, hogy fenn tudjunk maradni, hogy a fiatalokat be tudjuk vonzani, hogy valódi és tartós támogatókat tudjunk találni, ezek igen fontos tevékenységek voltak.
Az alaptevékenységeinket elvégeztük, a hatékony gazdálkodást +1,5 millió Ft összeggel segítettük, a jövőbeli eredményeinket lehetőségeinknek megfelelően megalapoztuk.
Eger, 2025. május 22.
Biró Miklós
elnök
Szóban, lényegi részeivel előterjesztve a 2025.május 22.-i közgyűlésen, és egyhangúlag elfogadva.
Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesülete
Alapszabálya
2025. május 22. napon a közgyüllés által elfogadva
A L A P S Z A B Á L Y
A Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesülete közgyűlése kinyilvánítja az egyesület, mint jogi személy létesítésére és működtetésére vonatkozó akaratot és az egyesület alapszabályát a következőkben állapítja meg:
1.) Az Egyesület neve: Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesülete
2.) Az Egyesület rövidített neve: V GY H M E
3.) Az Egyesület székhelye: 3300 Eger, Kossuth Lajos utca 5.
4.) Az egyesület telephelyei: jelenleg nincs telephelye
5.) Az Egyesület működési területe: Magyarország közigazgatási területe
6.) Az Egyesület bélyegzői:
a.) téglalap alakú: Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesülete, 3300 Eger, Kossuth Lajos u. 5. sz. (székhely felirattal). Adószám:18587700-1-10.
A téglalap alakú bélyegző a hivatalos iratok, beszámolók hitelesítésére használja az egyesület.
b.) körbélyegző: Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesülete (körbefutó szöveg kívül), 3300 Eger, Kossuth Lajos u. 5. sz. (körbefutó szöveg belül)
A körbélyegzőt a tagkönyv hitelesítésre használja az egyesület.
A körbélyegzőt a tagsági igazolvány hitelesítésére használja az egyes
7.) A Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület) olyan önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet, amely a célkitűzéseiben meghatározott céllal, tagjainak önkéntes társulásával jött létre, és demokratikusan elfogadott alapszabály szerint működik. jelen alapszabályban meghatározott célok folyamatos megvalósítására létesült, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és a tagok által elfogadott alapszabály szerint működik.
8.) Az Egyesület jogi személy, saját nevében jogokat és kötelezettségeket vállalhat, perelhet és perelhető.
1.) Az Egyesület célja, hogy ellássa tagjai egyéni és kollektív érdekvédelmét, ezen belül módot nyújtson tagjainak érdekeik kifejezésére, lehetőséget teremtsen azok érvényesítésére és ellássa érdekképviseletüket.
2.) Az Egyesület következetesen törekszik a tevékenységi körébe tartozó feladatoknak a tagok érdekével összhangban való végrehajtására, a célokat közhasznú tevékenységként, e tevékenység kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgálja. E tevékenység folytatását közhasznú szervezet formájában végzi.
Az Egyesület a közhasznú tevékenysége ellátása érdekében közérdekű önkéntes tevékenységet szervezhet, továbbá ilyen tevékenység keretében önkénteseket fogadhat, és önkéntes tevékenység kedvezményezettje lehet.
3.) Az Egyesület elsősorban a működési területén élő vak, alig látó vagy gyengénlátó (a továbbiakban együtt: látássérült) személyek érdekeinek védelmét és képviseletét, életviteli nehézségeik és problémáikkal kapcsolatos ügyek intézését vállalja fel, nevesítve:
a) képviseli és védelmezi a látássérültek érdekeit más szervek előtt, szükség esetén segítséget nyújt a jogsérelmek orvoslásához, életviteli nehézségek leküzdéséhez.
b) információs és tanácsadói szolgálat létrehozása, működtetése annak érdekében, hogy a felmerülő igényeket az Egyesület koordinálni tudja;
c) kapcsolatfelvétel és együttműködés a látássérültek érdekében eljáró hazai és nemzetközi szervezetekkel és szakemberekkel;
d) kapcsolatfelvétel és együttműködés a hasonló célkitűzéseket megvalósító intézményekkel, szervezetekkel;
e) felvilágosító tevékenység, rendszeres tájékoztatás szervezése mind a tagok, mind a közvélemény felé, továbbá a vakok esélyegyenlőségének érdekében tanácsadás gazdálkodó szervezetek részére a vakok tájékoztatásához szükséges speciális írás (Braille) megfelelő alkalmazására;
f) elősegíti a Magyarország területén élő látássérültek rehabilitációját, oktatását, művelődését és társadalmi integrációját;
g) figyelemmel kíséri és elősegíti a Magyarország területén élő felnőtt korban megvakult személyek elemi rehabilitációját, társadalmi integrációját.
h) a Látássérültek biztonságos közlekedése, valamint az infó-kommunikációs akadálymentesség megvalósítása érdekében együttműködik a különböző állami és önkormányzati szervekkel, illetőleg az érintett szolgáltatókkal;)
i,) A tagság, és az Elnökség előterjesztése alapján elismerésként, emléklapot, ajándék utalványt adományoz azoknak, akik kiemelkedő munkásságot fejtenek ki a Látássérültek érdekében;
j.) Részt vesz a megváltozott munkaképességű személyek, különösen a Látássérült személyek foglalkoztatásában, valamint az egyesületi célok megvalósítása érdekében önkénteseket foglalkoztat;
4.) Az egyesület az alábbi, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. 2. § 19. pontjában fogalmilag meghatározott közfeladatok közvetve történő ellátására szerveződik:
a lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése,az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés (e közfeladat teljesítését az alábbi jogszabály írja elő: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. 144. § (1)-(2) bekezdések),
a családok védelme és a családok jólétének erősítése, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésének elősegítése, gyermekvállalás támogatása, gyermekvállalási szándék megvalósulásának segítése (e közfeladat teljesítését az alábbi jogszabály írja elő: a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. tv. 1. § - 6. §),
a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátása, a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében (e közfeladat teljesítését az alábbi jogszabály írja elő: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 17. § (1) bekezdés),
felnőttképzési tevékenység (e közfeladat teljesítését az alábbi jogszabály írja elő: a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. tv. 1. § (2) bekezdés),
a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak védelme (e közfeladat teljesítését az alábbi jogszabály írja elő: az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 1. § (2) bekezdés d) pont),
a fogyatékossággal élő személyek emberi jogainak védelme és előmozdítása valamennyi program során (e közfeladat teljesítését az alábbi jogszabály írja elő: az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye 4. cikk 1. c) pont),
hozzáférhető információk biztosítása a fogyatékossággal élő személyek számára a közlekedést segítő eszközökről, a készülékekről és segédeszközökről, ideértve az új technológiákat, csakúgy, mint a segítségnyújtás, támogató szolgáltatások és szolgálatok más formáiról (e közfeladat teljesítését az alábbi jogszabály írja elő: az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye 9. cikk)
a fogyatékossággal élő személyeknek a minőségi mobilitási támogatásokhoz, eszközökhöz, segítő technológiákhoz, valamint a személyes segítségnyújtás különböző formáihoz és a közvetítőkhöz való hozzáférésének megkönnyítése, beleértve azok elérhető áron történő rendelkezésre bocsátását (e közfeladat teljesítését az alábbi jogszabály írja elő: az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye 20. cikk b) pont),
az információhoz való hozzáférés segítése (e közfeladat teljesítését az alábbi jogszabály írja elő: az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye 21. cikk),
elősegíti a Braille-írás, az alternatív írásmódok, az alternatív és augmentatív módok, a kommunikáció, a tájékozódás és a közlekedés formáinak és eszközeinek elsajátítását, valamint a kortársi támogatást és mentorálást. (e közfeladat teljesítését az alábbi jogszabály írja elő: az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye 24. cikk 3. a) pont).
5.) Az Egyesület közhasznú céljai megvalósítása érdekében:
a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben és más kapcsolódó jogszabályokban meghatározott feltételek fennállása esetén szociális alap- és szakosított ellátásokat nyújtó intézményeket alapíthat, működtethet, vagy annak fenntartásához hozzájárulhat;
b) meghívás vagy pályázat, illetve saját kezdeményezése alapján részt vehet új ellátási formák modell kísérleteiben;
c) segédeszközöket értékesíthet, beszerzéséhez támogatást adhat, adományozhat, egyéb természetbeni támogatást nyújthat a működési területén élő látássérült tagok számára, a látássérültek társadalmi integrációjának elősegítése érdekében;
d) esetenként pénzbeli vagy természetbeni adományban részesíti a szociálisan erre rászoruló látássérült tagokat;
e) támogató szolgálatot hozhat létre, működtethet, vagy ahhoz csatlakozhat, fenntartásában közreműködhet.
f) alternatív munkaerő-piaci szolgáltatásokat végezhet, és erre akkreditáltathatja magát.
g) felnőttképzési szervvé akkreditáltathatja magát.
h) közreműködik az infrastruktúrális és infokommunikációs akadálymentesítésben, véleményez, javaslatokat tesz és szakértési feladatokat lát el.
i) a látássérültek részére rendkívül fontos braille-írás nyomtatásával kapcsolatos feladatokat lát el.
6.) Az Egyesület - céljai megvalósítása érdekében - együttműködésre törekszik:
a) az állami, önkormányzati, egyházi és társadalmi, kiemelten a fogyatékosügyi, a szociális, az egészségügyi, az oktatási-nevelési és a művelődési szervekkel;
b) minden segítőkész, az együttműködést vállaló civil szervezettel, intézettel, intézménnyel, gazdálkodó szervezettel és személlyel.
7.) Az Egyesület Alapszabályában is kinyilvánítja, hogy érdekelt abban, hogy a látássérültekkel foglalkozó állami és önkormányzati intézmények, társadalmi szervezetek és alapítványok országos érdekképviseleti szövetségbe tömörüljenek és ahhoz maga is csatlakozik.
8.) Az egyesületi célok és feladatok minél hatékonyabb megvalósítása érdekében a tagok önkéntes kezdeményezésére az Egyesületen belül tagozatok, kistérségi körzeti csoportok hozhatók létre és működtethetők.
9.) Az Egyesület pártoktól és más politikai szervezetektől független, azoktól támogatást nem kér és nem is fogad el, illetve részükre támogatást nem nyújt. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési képviselői, megyei és helyi önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat.
10.) Az Egyesület céljai megvalósításával az 1993. évi III. törvény 56.;58., 58/A., és 63 és 65/C. §-aiban meghatározott önkormányzati feladatokat is felvállal.
11.) Ha jogszabály előírja, vagy gazdasági, illetve szolidaritási szempontok szükségessé teszik, illetőleg, ha az Egyesületet erre szerződés kötelezi, közhasznú szolgáltatásait az Egyesület Magyarország területén élő nem tag látássérültek számára is biztosítja, továbbá a látássérültek mellett közhasznú szolgáltatásait a Magyarország területén élő más fogyatékos személyek részére is hozzáférhetővé teszi.
12.) Az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat kérelemre, illetve személyes megkeresés alapján lehet igénybe venni. A beérkezett kérelmeket az Egyesület Elnöksége összesíti és rangsorolja aszerint, hogy azok teljesítése mennyiben szolgálja az Egyesület célkitűzéseit. A kérelmezők az Elnökség által kialakított sorrend szerint, a felhasználható vagyon és a rendelkezésre álló dologi eszközök mértékétől függő mennyiségben juthatnak hozzá az igényelt szolgáltatásokhoz.
1.) Az Egyesület tagsága rendes, pártoló és tiszteletbeli tagokból áll.
a) Az Egyesület rendes tagja lehet: az a személy, aki Magyarország területén lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és vaknak, aliglátónak vagy gyengénlátónak minősül, nem cselekvőképtelen és nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, és írásban a tagfelvételét - belépési nyilatkozat kitöltésével, állapotára vonatkozó igazolás csatolásával - az Egyesület Elnökétől kéri.
Tagfelvétel szempontjából az minősül vak személynek, aki a vakság tényét a vakok személyi járadékának megállapításáról szóló határozat másolatával, a látási fogyatékosságot megállapító határozat, a látási fogyatékosságot tartalmazó OOSZI és ORSZI szakvélemény másolatával, magasabb összegű családi pótlékra jogosító határozat és az alapjául szolgáló betegséget tanúsító orvosi szakvélemény, illetve OOSZI és ORSZI szakvélemény másolatával igazolja.
Tagfelvétel szempontjából az minősül gyengénlátó személynek, aki a gyengénlátás tényét, a legalább 67 százalékos látáscsökkenés mértékéről, a szemész szakorvos 90 napnál nem régebbi keletű igazolásával igazolja.
Az egyesület a benyújtott iratok fenti előírásoknak megfelelő tartalmát jogosult háziorvos által aláírt összefoglaló nyilatkozattal megerősíttetni.
Tagfelvétel szempontjából az minősül aliglátó személynek, aki még 10%-os látásmaradvánnyal rendelkezik.
Az aliglátókra egyebekben a jelen Alapszabály vakokra vonatkozó előírásai irányadók.
b) Az Egyesület pártoló tagja lehet: mindazon természetes vagy jogi személy, aki vagy, amely az Egyesület céljával, tevékenységével egyetért, és azt anyagilag, szolgáltatás térítésmentes nyújtásával, vagy más módon támogatni, segíteni kívánja, és írásban jelentkezési szándékát az Egyesület Elnökségének bejelenti. Az Elnök a jelentkezés elfogadásáról névre szóló pártoló tagsági kártyát állít ki.
c) Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet: mindazon természetes vagy jogi személy, aki vagy, amely az Egyesület céljával, tevékenységével, alapszabályával egyetért, és az egyesület tagja javaslata alapján az elnökség elnökségi határozattal tagságába felvesz. Nyilatkozatban aláírásával igazolja, hogy az alapszabályban foglaltakat elfogadja és betartja. Elnök tiszteletbeli tagságot igazoló kártyát állít ki.
2.) A tagot írásbeli kérelem (belépési nyilatkozat) kitöltése alapján az Elnök veszi fel, és a tagsági viszony keletkezését, fennállását sorszámozott, fényképpel ellátott igazolvány kiállításával igazolja.
Az a) pontban megjelölt személy a kérelemhez mellékelni köteles a lakóhely, illetve tartózkodási hely szerinti szemész szakorvos 30 napnál nem régebbi keletű igazolását a látáscsökkenés mértékéről, vagy a vakok személyi járadékának folyósításáról, illetve a látásfogyatékosságot megállapító, a fogyatékossági támogatás folyósításáról szóló határozat másolatát, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító határozat és az alapjául szolgáló betegséget tanúsító orvosi szakvélemény, illetve OOSZI és ORSZI szakvélemény másolatát..
A b) pontban megjelölt nem természetes személy jelentkezési nyilatkozatához csatolja azon dokumentumok másolatát, amelyek működését és képviseleti jogosultságát igazolják.
3.) A tagok kötelességei:
a) az Alapszabályban foglaltak betartása;
b) kötelesek közreműködni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, továbbá kötelesek a vállalt tevékenységet képességeik szerint elvégezni az Egyesület feladatainak minél hatékonyabb ellátása érdekében;
c) kötelesek továbbá az éves költségvetésben meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni.
d) kötelesek az éves tagdíjat a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig az Irodavezető részére készpénzben vagy banki átutalás útján megfizetni.
4.) A tagok jogai:
a) részt vehetnek az Egyesület munkájában, rendezvényein, felszólalhatnak az Egyesület Közgyűlésén, a rendes tagok gyakorolhatják szavazati jogukat;
b) részt vehetnek az Egyesület tevékenységében, az Alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kérhetnek, véleményüket, javaslatukat szóban vagy írásban előterjeszthetik;
c) az Egyesület egészének és szerveinek működésével, célkitűzéseinek, terveinek megvalósításával és anyagi, pénzügyi helyzetével összefüggésben az Egyesület szerveihez, tisztségviselőihez kérdéseket intézzenek, és azokra érdemi választ kapjanak;
d) igénybe vehetik az Egyesület szolgáltatásait és eszközeit; az Egyesület közreműködését, segítségét vagy védelmét kérhetik minden olyan esetben, amikor jog- vagy érdeksérelem éri őket, illetve életkörülményeik, szociális helyzetük azt indokolttá teszi;
e) a tag az Egyesület bármely tisztségére megválasztható, ha vele szemben nem áll fenn kizáró ok. A 18. Életévét be nem töltött tag, csak képviseleti joggal nem járó tisztségre választható meg.
f) bármilyen, az Egyesületre tartozó kérdésekben a Felügyelő Bizottságnál vizsgálatot kezdeményezhetnek.
g) a pártoló tag tanácskozási és javaslattételi joggal rendelkezik, szavazati joga azonban nincs, és egyesületi tisztségre nem választható, de az Elnökség mellett működő bizottságba tagnak felkérhető.
A tiszteletbeli tagot az egyesület tagjai választják meg e tagságra. A tiszteletbeli tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.
h) az Egyesület minden rendes tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és közvetlen módon részt vesz az Egyesület működését érintő kérdésről rendelkezni jogosult Közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag kizárólagosan személyesen gyakorolja.
5.) Az egyesületi tagsági viszony megszűnik:
a) kilépéssel,
b) törléssel,
c) kizárással,
d) elhalálozás esetén,
e) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;
f) amennyiben a taggá válás feltételei már nem állnak fenn;
g) az Egyesület megszűnésével.
6.) Bármely tag az egyesületi tagságát indokolás nélkül az Egyesületből történő kilépésre irányuló írásbeli nyilatkozattal megszüntetheti. Ezen nyilatkozatot a tag joghatályosan az Elnöknek címezve teheti meg. Az Elnök a kilépési szándék tudomásul vételével egyidejűleg törli a tagot az Egyesület tagnyilvántartásából.
7.) Az Elnökség azt a tagot, aki az Alapszabály III. fejezet 3.) pont c) alpontja szerint meghatározott tagdíjfizetési kötelezettségét 1 évnél hosszabb időn át nem teljesíti, és ennek írásbeli felhívás ellenére sem tesz eleget, határozatával törli az Egyesület tagjainak sorából.
8.) Az Elnökség határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, tagsági jogviszonyából eredő jogosultságát az Egyesület kárára visszaélve gyakorolja, így különösen: ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. A kizárási eljárásban csak azt követően hozható meg a kizárásról szóló határozat, hogy a határozattal érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előadására és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére. Amennyiben az érintett tag ezen lehetőséggel nem él, a kizárási eljárás távollétében és a rendelkezésre álló adatok alapján befejezhető.
Az Elnökség azt a tagot is kizárhatja az Egyesület tagjai sorából, aki az Etikai Szabályzatban foglaltakat megszegi, feltéve, hogy az etikai vétség kivizsgálását az Egyesületnél működő Etikai Bizottság, illetőleg ennek hiányában az Elnökség felkérésére a Magyarországi Vakok és Gyengénlátók Egyesületeinek Országos Szövetsége (a továbbiakban: MVGYEOSZ) Etikai Bizottsága lefolytatta és az etikai vétséget megállapító határozatot hozott.
9.) Az Elnök a tag elhalálozásáról, a tag cselekvőképtelenné válásáról történt tudomásszerzést követően az elhunyt vagy a cselekvőképtelenné vált tagot az Egyesület tagnyilvántartásából törli.
10.) A törlést vagy kizárást kimondó határozat ellen az érintett tag 15 napon belül halasztó hatályú panasszal élhet az Egyesület Közgyűléséhez. A Közgyűlés döntéséig a tagsági jogviszony fennmarad.
11.) Az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül az Egyesület székhelye szerint illetékes Egri Törvényszék előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggeszthető.
A KÖZGYŰLÉS
1.) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, melyen az Egyesület rendes és pártoló tagjai jogosultak részt venni.
2.) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az Alapszabály, valamint a Választási Szabályzat megállapítása és módosítása;
b) az Elnökség és a Felügyelő Bizottság megválasztása és visszahívása, tiszteletdíjuk megállapítása;
c) az Elnökség beszámolója, valamint a közhasznúsági melléklet megvitatása és elfogadása;
d) az Elnökség javaslata alapján döntés az éves tagdíj összegéről;
e) a Felügyelő Bizottság jelentésének megtárgyalása és elfogadása;
f) a Jelölő Bizottság megválasztása és visszahívása;
g) más egyesülettel való egyesülésének, illetve feloszlásának kimondása, más egyesülettel történő érdekvédelmi szövetség létrehozása, ilyen szövetségbe történő belépés és abból való kiválás;
h) Szövetségi Küldöttek és Elektorok választása, visszahívása;
i) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal, vagy a Közgyűlés magának tart fenn, kivéve, ha az más egyesületi szerv hatáskörébe tartozik.
3.) A Közgyűlést évenként egyszer össze kell hívni (rendes Közgyűlés). Az egyesület a közgyűlés ülését elsősorban az egyesület székhelyén tartja.
4.) Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha az Elnökség azt szükségesnek tartja és erről határozatot hoz, ha a bíróság azt elrendeli, ha a tagok 1/3 része az ok és a cél megjelölésével azt kívánja, ha a Felügyelő Bizottság az összehívást indítványozza.
5.) A Közgyűlés összehívásáról az Elnök köteles gondoskodni. Az Elnök a Közgyűlés ülését írásban, az ülést megelőző legalább 15 nappal korábban a tagok részére kiküldött, a napirendet is tartalmazó meghívóval köteles összehívni. Választás esetén a Jelölőbizottságnak a tisztségviselők és szövetségi küldöttek, elektorok személyére vonatkozó javaslatait a meghívóban fel kell tüntetni. A Közgyűlés üléseinek tervezett időpontjáról, napirendjéről és a jelölt listáról szóló értesítőt az Elnökség köteles az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán, hirdetőfüzet kifüggesztésével nyilvánosságra hozni. A meghívót egyebekben az Egyesület Internetes honlapján tájékoztatási céllal is közzé lehet tenni.
6.) A Közgyűlés nyilvános, azon bárki részt vehet, szavazati joggal azonban csak az Egyesület rendes tagjai rendelkeznek. Választó Közgyűlés esetén a Közgyűlésnek ezen részén csak a rendes tagok és a választás lebonyolításában segédkezők vehetnek részt, a választóhelyiségben a választás alatt sem a kísérők, sem egyéb meghívottak nem lehetnek jelen. A választás lebonyolításának módjára, rendjére egyebekben a választási szabályzat rendelkezései az irányadók.
7.) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha az Egyesület rendes tagjainak több mint a fele, azaz 50% plusz 1 fő jelen van.
8.) Amennyiben a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt Közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - Közgyűlés napjára, ugyanarra a helyszínre, ugyanazzal a napirenddel, fél órával későbbi időpontra is összehívható. Az új időpontot az eredeti meghívóban meg kell jelölni. Az eredeti Közgyűlésre szóló meghívóban fel kell tüntetni az ismételt közgyűlés körülményeit: időpontját, helyszínét, és azt, hogy az eredeti napirendek tárgyában a megjelentek számától függetlenül határozatképes a Közgyűlés.
9.) A Közgyűlésen a határozatokat a szavazásra jogosult tagok - ha jogszabály, alapszabály vagy más belső szabályzat másképp nem rendelkezik - egyszerű szavazattöbbséggel, nyílt szavazással hozzák, a szavazategyenlőség a határozati javaslat elvetését jelenti. Amennyiben a Közgyűlés olyan súlyú kérdésben kíván dönteni, amely a jelenlévő tagok egyenkénti szavazatát igényli, a levezető elnök e kérdésben elrendelheti a név szerinti szavazást. Titkos szavazással kell megválasztani az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjait. Minősített, a jelenlévő tagok kétharmados arányú szavazatával kell elfogadni az Alapszabályt, illetve annak módosítását, az Egyesület feloszlását, vagy más egyesülettel történő egyesülését, szövetségbe való belépést vagy abból kiválását kimondó határozatot.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít,
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja,
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
10.) A Közgyűlés üléséről hangfelvétel készül, melyről az ülést követő 15 napon belül írásba foglalt jegyzőkönyvet kell készíteni.
A jegyzőkönyvben rögzíteni kell:
a) az ülés helyét, időpontját és az azon - a jelenléti ív szerint - részt vevő rendes egyesületi tagok számát;
b) az ülést levezető elnök és a két hitelesítő tag megválasztásának tényét és nevét;
c) az elfogadott napirendet;
d) az elhangzott hozzászólások és felszólalások lényegét és a hozzászóló, a felszólaló személy nevét;
e) a hozott határozatokat, a döntés hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, illetve, ha ez lehetséges, személyét, valamint a határozat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személy megjelölését. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti íveket, az írásbeli előterjesztéseket. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés által megválasztott levezető elnök és a hitelesítésre megválasztott két tag hitelesíti. Ezt követően a közgyűlésről készült hangfelvételt meg kell semmisíteni. A Közgyűlésen hozott határozatokról az Elnökség folyamatos nyilvántartást vezet (Határozatok könyve). A nyilvántartásban a határozat szövegét szó szerint rögzíteni kell. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a határozat meghozatalának kelte, sorszáma, a szavazás aránya egyértelműen megállapítható legyen. A nyilvántartásba vett határozatot a levezető elnök és a két hitelesítő tag hitelesíti. A közgyűlésen hozott határozatokat a levezető elnök szóban kihirdeti.
1.) Az Egyesület ügyintéző testületi szerve az Elnökség, amely Elnökből, Alelnökből, három rendes elnökségi tagból és egy póttagból álló, összesen öt fős testület. Az Elnökséget a Közgyűlés az Egyesület rendes tagjai közül öt év időtartamra titkos szavazással választja meg. A választás módjának, feltételeinek és lebonyolításának szabályait külön szabályzat tartalmazza. Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség a döntéseiről, intézkedéseiről a soron következő Közgyűlésen köteles beszámolni. Az Elnökség tagjai tiszteletdíjban és költségtérítésben is részesülhetnek, melynek feltételeit, összegét és elszámolásának rendjét a Közgyűlés évente előre határozza meg.
A közgyűlés az egyesület Elnökségének az alábbi személyeket választotta meg.
Elnök: Biró Miklós 3323 Szarvaskő, Egti u. 508.
Alelnök:
Mátrai Balázs, 3300 Eger, Csalogány út 38.
Elnökségi tagok:
Buzásné Hipszki Ildikó, 3016 Boldog, Vasvári Pál út 25.
Kövecses Dezsőné 3281 Karácsond, Május1 út 3. Tőzsérné Hanzó Zsuzsanna 3275 Detk, Mátyás körút 12.
Az elnökség tagjainak megbízatása 2024. 05. 09. napjától kezdődő öt év időtartamra szól.
2.) Az Elnökség feladata:
a) gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról;
b) biztosítja az Alapszabályban és más egyesületi szabályzatokba foglaltak megtartását és megtartatását;
c) előkészíti a Közgyűlést és beszámol a tevékenységéről;
d) javaslatot tesz az éves tagdíj mértékére, elfogadja az Egyesület éves költségvetését és zárszámadását, továbbá előterjeszti az Egyesület közhasznúsági mellékletét;
e) a jogszabályoknak és az Alapszabálynak megfelelően jóváhagyja az Egyesület belső szabályzatait;
f) dönt az Elnökség mellett működő bizottságok létrehozásáról, vezetőik kinevezéséről, az Egyesületen belül tagozatok, kistérségi körzeti csoportok működésének engedélyezéséről, megszűnéséről, javaslatot tesz a Közgyűlésnek a Felügyelő- és a Jelölőbizottság tagjai megválasztására, visszahívására;
g) dönt intézmény alapításáról vagy ahhoz való csatlakozásról, vállalkozási tevékenység indításáról;
h) a Közgyűlés által elfogadott közhasznúsági mellékletet az Egyesület az internetes honlapján közzéteszi;
i) dönt tagnyilvántartásból való törlésről, tag kizárásáról és a pártoló tag jelentkezésének elfogadásáról, pártoló tagsági jogviszonyt megtestesítő okirat kiállításáról;
j) etikai ügyben felhatalmazást ad az MVGYOSZ Etikai Bizottságának a vizsgálat lefolytatására és határozat meghozatalára, ha a Felügyelő Bizottság feladata ellátásában akadályozva van, szükség esetén vizsgálat lefolytatására felkérheti az MVGYOSZ Felügyelő Bizottságát;
k) dönt sajtótermék kiadásáról, Internetes honlap létesítéséről, működtetéséről;
l) dönt az Egyesületet terhelő kötelezettségek és megillető jogosultságok vállalásáról;
m) dönt az Egyesület együttműködési megállapodásairól, gondoskodik az érdekvédelmi szövetségben fennálló tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítéséről;
n) dönt adományok elfogadásáról vagy visszautasításáról, adománygyűjtésről, tartós adományozóval történő megállapodásról;
o) dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
p) dönt a Braille Emlékérem felterjesztéséről,
q) dönt a különböző segédeszközök adományozásáról.
3.) Az Elnökség biztosítja az Egyesületnek az Alapszabályban meghatározottak szerinti folyamatos működését, gondoskodik az Egyesület vagyonának az Alapszabályban rögzített céloknak megfelelő felhasználásáról. Meghatározza a kitűzött cél megvalósításához szükséges tárgyi és személyi feltételeket, az Elnök útján gondoskodik azok biztosításáról. Az Elnökség feladata, hogy az Egyesület részére az Alapszabályban meghatározott közhasznú célja megvalósításához szükséges anyagi forrásokat biztosítsa a törvényes lehetőségek igénybevételével, adományok gyűjtése, tartós támogatók szerzése, pályázatokon való részvétel útján. Az Elnökség tagjai, mint vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályokban, az alapszabályban, egyéb szabályzatokban, illetve a Közgyűlés által hozott határozatokban foglalt kötelezettségek vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.
4.) Az Elnökség munkamegosztásban dolgozik, ügyrendjét maga állapítja meg. Az Elnökség a munkája minél hatékonyabb elősegítése céljából tanácsadó, véleményező feladat ellátására állandó (a választási ciklus végéig működő), illetőleg ideiglenes (meghatározott ideig működő) öt tagból álló bizottságot hozhat létre.
A létrehozott bizottságok vezetését elsősorban az Elnökség rendes vagy póttagja látja el, de felkérésre az Egyesület bármely tagja is elláthatja. Ez utóbbi esetben az Elnökség egy tagja a bizottság tagjává válik. Az Elnökség a bizottságba tagként meghívhatja az Egyesület bármely tagját vagy külső szakértő személyt.
Az Elnökség bármely bizottság bármelyik tagját visszahívhatja, ha az a rábízott feladatot nem látja el, vagy hat hónapot meghaladóan akadályozott a feladata ellátásában. A bizottság ügyrendjét és üléseinek gyakoriságát maga állapítja meg. A bizottságok által végzett tevékenységről, javaslatokról és megállapításokról és ezzel kapcsolatban hozott esetleges intézkedésekről a bizottságok elnökei évenként írásban összefoglaló jelentést készítenek az Elnökség számára, mely jelentés részét képezi az Elnökség éves beszámolójának.
5.) Az Elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik. Az Elnökség ülése összehívásának idejét, napirendjét az Elnök határozza meg és írásban az ülést megelőzően 5 munkanappal névre szólóan, értesíti az Elnökség tagjait és a Felügyelő Bizottságot, valamint az olyan érdekelt személyt, akinek az ügye a napirenden szerepel, továbbá az egyéb érdekelteket a meghívónak az Egyesület székhelyén, lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel. Az Elnök akadályoztatása esetén helyettesítési jogkörben az Alelnök jár el.
6.) Az Elnökség ülése nyilvános, azon bárki részt vehet, az érintett személy felszólalhat, szavazati joguk azonban csak az Elnökség tagjainak van. Meghatározott ügyekben az Elnök zárt ülést is elrendelhet az elnökségi tagok többségi szavazata alapján, továbbá az Elnök akkor, ha a napirend nyilvános megtárgyalása üzleti vagy magántitkot sértene. A határozatokat azonban ez esetben is nyilvánosságra kell hozni.
7.) Az Elnökség határozatképes, ha az ülésén tagjainak több mint a fele részt vesz. Határozatait egyszerű szavazattöbbséggel, név szerinti szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. Az ülésen részt vevő elnökségi tag szavazáskor köteles szavazni, ennek hiányában szavazatát nemlegesnek kell számítani. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
A tagok jogosultak az Elnökség ülésén elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével is részt venni. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével megtartott ülésen elhangzottakat és a hozott határozatokat hiteles módon, a jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
8.) Az Elnökség üléséről hangfelvétel készül, melyről az ülést követő nyolc napon belül írásba foglalt jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben rögzíteni kell:
a) az ülés helyét, időpontját és az azon részt vevők nevét;
b) a napirendet;
c) az elhangzott hozzászólások lényegét és a hozzászóló személy nevét;
d) a hozott határozatokat, a döntés hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, illetve személyét, valamint a határozat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személy megjelölését. Az Elnökség üléséről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet és az írásbeli előterjesztéseket. Az Elnökség üléséről készült jegyzőkönyvet az Elnök, illetve egy elnökségi tag hitelesíti. Ezt követően a hangfelvételeket meg kell semmisíteni. Az Elnökség az általa hozott határozatot az Egyesület székhelyén a meghozatalát követően 15 napos kifüggesztéssel nyilvánosságra hozza, ezzel egyidejűleg az érdekelt személlyel írásban is közli. Az Elnökség az általa hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet (Határozatok könyve). A nyilvántartásban a határozat szövegét szó szerint rögzíteni kell. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a határozat meghozatalának kelte, sorszáma, a szavazás aránya, a határozatot ellenző személye egyértelműen megállapítható legyen. A nyilvántartásba vett határozatot az Elnök és egy elnökségi tag hitelesíti.
9.) Az Elnökségi tagság megszűnik:
a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) a tag elhalálozásával;
c) a tag lemondásával;
d) a tag visszahívásával;
e) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;
f) az Egyesület megszűnésével.
Az Elnökség tagja tisztségéről bármikor írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette. A tag elhalálozása vagy lemondása esetén helyére a megválasztott elnökségi póttag kerül és ezzel teljes jogú elnökségi taggá válik. Visszahívásra kerülhet sor a tagnak az elnökségi tagsági kötelezettség gyakorlásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén, vagy a Közgyűlés bizalmatlansági indítványa alapján. A tag visszahívására a Közgyűlés jogosult. A visszahívás módjára a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
g.) Az elnökségi tag tisztségének megszűnése esetén - a legtöbb szavazattal megválasztott póttag kerül és ezzel teljes jogú elnökségi taggá, válik.
1.) Az Egyesületet az Elnök képviseli, akadályoztatása esetén - eseti megbízás alapján- jogkörében az Alelnök jár el. Az Elnök képviseli az Egyesületet bíróságok, hatóságok és egyéb szervek előtt, továbbá harmadik személyekkel szemben, esetenként vagy az ügyek meghatározott részére nézve azonban képviseleti jogát az Egyesület munkatársára vagy külső harmadik személyre írásbeli meghatalmazással átruházhatja.
2.) Az egyesületi vagyonból történő kifizetésekhez, a bankszámláról történő rendelkezéshez és egyéb kötelezettség- vállalásokhoz az Elnök vagy az Alelnök aláírása szükséges azzal a megkötéssel, hogy az Alelnök kifizetést csak az Elnök akadályoztatása, illetve az Elnöki jogkör átruházása esetén kezdeményezhet.
3.) Az Elnök feladata:
a) előkészíti és összehívja a Közgyűlést;
b) összehívja és vezeti az Elnökség ülését;
c) dönt tagfelvételről, intézkedik a tagnyilvántartás hiteles vezetéséről, illetve az Egyesület könyveinek és egyéb nyilvántartásainak vezetéséről, gondoskodik az adatszolgáltatások teljesítéséről;
d) gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség döntéseinek végrehajtásáról;
e) irányítja és ellenőrzi az Egyesület tevékenységét;
f) az Egyesület székhelyén biztosítja az irat-betekintési jog gyakorlását;
g) az Elnökség tevékenységéről igény szerint, de legalább évente egy alkalommal a Közgyűlésnek és az Egyesület támogatóinak beszámol;
h) ellátja az Egyesület operatív ügyintéző szervezetének felügyeletét, kinevezi az Irodavezető, felette és az egyesület más munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat,
i) az Egyesület tagsága által felvetett írásbeli kérdésre vagy panaszra 30 napon belül írásban köteles érdemi választ vagy a panasz kivizsgálásáról szóló megállapítást adni; k) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály, alapszabály, taggyűlési határozat vagy belső szabályzat a társadalmi szervezet vezetője számára előír.
4.) Az elnök, az egyesület által működtetett akkreditált munkahely keretében az egyesületi tevékenységgel összefüggő operatív feladatok ellátására, koordinálására belső ügyintéző szervezeti egységet működtet. Ezen szervezeti egységben az akkreditált munkahelyre, mint különös munkahelyre a munkáltatói jogkört gyakorolja.
5.) Az elnök ellátja, az egyesület által működtetett akkreditált munkahely vezetői feladatát (Kulturális egység vezetője TEÁOR: ), melyért a törvényben előírt mindenkori garantált bérminimum időarányos részének 10%-al növelt összege munkabérben részesül.
6.) Az Egyesület Alelnökének feladata, hogy támogassa az Elnök munkáját, akadályoztatása esetén helyettesítse az Elnököt, az Elnökség döntése szerint ellássa az Egyesületnél működő tagozatok, kistérségi körzeti csoportok munkájának segítését.
7.) Az Elnökség tagjainak feladatai:
a) az Elnökség határozata alapján ellátják egy-egy állandó vagy ideiglenes bizottság vezetését vagy tagságát;
b) ellátják az Egyesület Elnöke által átadott, rájuk ruházott feladatokat.
1.) A Közgyűlés az Elnökség javaslata alapján az Egyesület tevékenységének ellenőrzésére öt évi időtartamra, titkos szavazással, háromtagú Felügyelő Bizottságot választ, továbbá 1 felügyelő bizottsági póttagot választhat.
A közgyűlés az egyesület felügyelő bizottsága tagjainak az alábbi személyeket választotta meg.
Felügyelő bizottság elnöke:
Rabóczki Gyuláné, 3384 Kisköre Hunyadi út 8.
Felügyelő bizottsági tag:
Gecse József 3300 Eger, Barkóczy u. 15. I/2
Halász-Borbély Anita 3263 Domoszló, Széchenyi u. 28.
A felügyelő bizottság tagjainak megbízatása 2024. 05. 09. napjától kezdődő öt év időtartamra szól.
2.) A Felügyelő Bizottság a közgyűlésnek felelős testület, amelynek feladata az alapszabályban meghatározott célok, a jogszabályok keretei között az Egyesület pénz- és vagyongazdálkodásának, továbbá működésének folyamatos ellenőrzése. Ennek során az Elnökség tagjaitól jelentést, az Egyesület munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhetnek, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthetnek, azokat megvizsgálhatják. A Felügyelő Bizottság a feladata hatékonyabb ellátása érdekében indokolt esetben jogosult külső szakértő vagy szakértői szervezet bevonására is, ennek költségét az Egyesület viseli.
3.) A Felügyelő Bizottság üléseit a Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, kivéve, ha külső szakértőt vagy szakértői szervet vonnak be a vizsgálat lefolytatásába, képviseletnek azonban nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében az Egyesület tagja, illetve munkáltatója nem utasíthatja.
4.) A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha ülésén minden tagja jelen van, határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza. A Felügyelő Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság tagjai tiszteletdíjban és költségtérítésben is részesülhetnek, amelynek feltételeit, összegét és elszámolásának rendjét a Közgyűlés évente előre határozza meg.
5.) A Felügyelő Bizottság tagja a Közgyűlésen és az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet. A Felügyelő Bizottság munkájáról évente jelentést tesz az Egyesület Közgyűlésének.
6.) A Felügyelő Bizottság köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Közgyűlés döntését teszi szükségessé;
b) az Elnökség valamely tagjának felelősségét megalapozó tény merül fel.
7.) A Közgyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. Ha a Felügyelő Bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul rendkívüli Közgyűlést összehívni.
8.)A Felügyelő Bizottság köteles minden olyan ügyben vizsgálatot lefolytatni, amit írásban kap meg és arra írásban köteles 15 napon belül válaszolni.
9.) A Felügyelő Bizottsági tagság megszűnik:
a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) a tag elhalálozásával;
c) a tag lemondásával;
d) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;
e) a tag visszahívásával;
f) az Egyesület megszűnésével. A Felügyelő Bizottság tagja tisztségéről bármikor írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette. Visszahívásra kerülhet sor a tagnak a Felügyelő Bizottságban vállalt kötelezettség gyakorlásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén. A tag visszahívására a Közgyűlés jogosult. A visszahívás módjára, a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Amennyiben a Közgyűlés póttagot is választ, a felügyelő bizottsági tagság megszűnése esetén, helyére a megválasztott póttag lép, és tevékenységét ezen időponttól kezdődően teljes jogú tagként látja el. Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma az Alapszabályban meghatározott létszám alá csökken vagy nincs, aki az ülését összehívja, az Egyesület Elnöke a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében 30 napon belül köteles rendkívüli Közgyűlést összehívni. Az alatt az időszak alatt, amíg a Felügyelő Bizottság feladatát nem képes ellátni és vizsgálat lefolytatása indokolttá teszi a sürgős beavatkozást, az Elnökség a vizsgálat lefolytatására felhatalmazhatja az MVGYOSZ Felügyelő Bizottságát.
1.) Az Egyesület Közgyűlése a választást követő első ülésén az Elnökség előterjesztése alapján három tagú Jelölőbizottságot választ. A Jelölőbizottság mandátuma az egyesületi tisztségviselők választásáig áll fenn, a választás napján átalakul Választási Bizottsággá és a választás lebonyolításáig, illetve a választási kifogás elbírálásáig működik. Ezt követően ismét Jelölőbizottságként működik tovább, mandátuma a választást követő első Közgyűlésig, az új Jelölőbizottság megválasztásáig marad fenn.
2.) Az Egyesületnél az Elnökség, a szövetségi küldött és az elektor jelölésének és megválasztásának feltételeire, módjára, lebonyolításának rendjére a Közgyűlés által elfogadott választási szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.
3.) A Jelölő Bizottság elnökből és 2 tagból álló testület, ügyrendjét maga határozza meg.
4.) A Jelölőbizottság a választást megelőzően 30 nappal a választásra javasolt személyek listáját az Elnökségnek megküldi, ellenőrzi, hogy a jelölt megfelel-e a szükséges feltételeknek (iskolai végzettség, jogképesség, tagsági viszony, stb.), és csatolja a jelöltek elfogadó nyilatkozatát.
5.) A Jelölő Bizottsági tagság megszűnik:
a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) a tag elhalálozásával;
c) a tag lemondásával;
d) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;
e) a tag visszahívásával;
f) az Egyesület megszűnésével.
A Jelölőbizottság tagja tisztségéről bármikor írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette.
Visszahívásra kerülhet sor a tagnak a Jelölőbizottságban vállalt feladat ellátásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén. A tag visszahívására az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés jogosult. A visszahívás módjára a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ha a Jelölőbizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, az Elnökség a Jelölőbizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében a legközelebbi Közgyűlésen új tag megválasztására tett javaslattal a megüresedést pótolja.
1.) Az egyesületet, az Egyesület érdekvédelmi szövetségben való képviseletét az elnökség tagjai, a mandátumuk időtartamáig képviselik Más társadalmi szervezetben tagsági joga képviselete ellátása érdekében a létszámtól föggően a képviseletről az elnökség dönt saját tagjaiból, elnökségi határozat formájában.
2.) Szövetségi küldötteket vagy elektorokat az Egyesület rendes tagjai közül lehet jelölni, de nem lehet jelölt a Felügyelő Bizottság tagja. A jelölt írásban vagy a Közgyűlésen szóban nyilatkozni köteles arról, hogy jelölés és megválasztás esetén a szövetségi küldött vagy elektori megbízatást vállalja-e. A megválasztott szövetségi küldöttek és elektorok részére az Elnökség a képviseleti jogosultságot igazoló küldötti, elektori kártyát állít ki. A megválasztott személy megbízatását csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazásnak nincs helye.
3.) A szövetségi küldött és az elektori megbízatás megszűnik:
a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) elhalálozással;
c) lemondással;
d) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;
e) visszahívással;
f) az Egyesület, az érdekképviseleti szövetség vagy a társadalmi szervezet megszűnésével. A megválasztott személy a megbízatásáról bármikor írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a megválasztott személytől igazolt módon átvette. A megválasztott személy visszahívására kerülhet sor a vállalt megbízatás ellátásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén. Visszahívásra a Közgyűlés jogosult. A visszahívás módjára, a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A szövetségi küldött vagy elektori mandátum fenti okokból bekövetkezett megüresedése esetén a Közgyűlés a legközelebbi ülésén köteles azt a megválasztásra vonatkozó szabályok szerint a még a megbízatásra fennmaradó időtartamra pótolni.
g.) A szövetségi küldött és az elektori megbízatás megszűnése esetén - a szavazati arány sorrendjében - a legtöbb szavazattal megválasztott pótküldött, ill. elektor kerül.
1.) Az Egyesület érdekelt tagjai szakmai vagy érdeklődési kör szerint az Elnökség hozzájárulásával, az Egyesület keretei között működő Tagozatot hozhatnak létre. A Tagozat létrejöttének feltétele, hogy legalább 10 egyesületi tag az alakuló taggyűlésen megalakulását kimondja és azt az Egyesület Elnöksége, elismerje. Vezetőjét és vezetőségének tagjait saját közgyűlésükön választják meg, az Elnökség a választás eredményét elfogadja. A Tagozatok egy-egy képviselője a Közgyűlésre és az Elnökség ülésére tanácskozási joggal meghívható. A Tagozatok az Elnökségnek írásban tartoznak beszámolási kötelezettséggel.
2.) A Tagozatok társaság, klub formájában és elnevezéssel működhetnek, és tevékenységi körükben működő hazai és külföldi szervezetek tagjává válhatnak az Egyesület Elnökségének egyetértésével.
3.) Az Egyesület működési területén a tagok önkéntes elhatározása alapján az Elnökség kistérségi Körzeti Csoport létrejöttét és működését engedélyezheti. Minden olyan közigazgatási területi egységben létrehozható kistérségi Körzeti Csoport, ahol ötven vagy ennél több tag él és legalább 10 tag a kistérségi Körzeti Csoport megalakulását elhatározza, vezetőjét és vezetőségének tagjait saját közgyűlésükön megválasztják. A kistérségi Körzeti Csoportok egy-egy képviselője a Közgyűlésre és az Elnökség ülésére tanácskozási joggal meghívható. A kistérségi Körzeti Csoport képviselője az Elnökségnek rendszeresen beszámol a kistérségi Körzeti Csoport működéséről.
4.) A kistérségi Körzeti Csoport önálló név alatt fejthet ki tevékenységet, a területén működő állami, önkormányzati és társadalmi szervezetekkel közvetlen kapcsolatot létesíthet az Egyesület Elnökségének egyetértésével, támogatásával.
5.) A Tagozatok, kistérségi Körzeti Csoportok működésének részletes szabályait önmaguk testületi döntéssel határozzák meg - szükség szerint - azokat az Egyesület Elnökségének bemutatják.
6.) A Tagozatok és kistérségi Körzeti Csoportok vezetőinek feladatait és jogosultságait a maguk által alkotott működési szabályzat tartalmazza. A megválasztott személy jogosult az adott Tagozat, kistérségi Körzeti Csoport vezetésére, képviseletére, és a Tagozat vagy kistérségi Körzeti Csoport elkülönített bankszámlájáról történő kifizetések engedélyezésére. Az Elnökség a Tagozat, vagy a kistérségi Körzeti Csoport képviselője részére a megbízatás fennállásának igazolására megbízólevelet ad ki. Az Elnökség e személyeknek az ügyintézéssel kapcsolatosan felmerült költségeit - megállapodás alapján a költségvetés terhére megtéríti.
7.) A Tagozat vagy a kistérségi Körzeti Csoport megszűnik, ha egy éven át nem fejt ki érdemi tevékenységet, vagy tagjainak száma egy éven túl is 5 fő alá csökken. Az Elnökség a Tagozat vagy kistérségi Körzeti Csoport megszűnését a feltételek bekövetkezését követő ülésén határozattal állapítja meg.
8.) Azokon a közigazgatási területeken vagy településeken, ahol a 3.) bekezdésben foglalt feltételek hiánya miatt kistérségi Körzeti Csoport megalakítása nem lehetséges, vagy nem célszerű, az Elnökség Területfelelőst bízhat meg az ott élő tagok ügyeinek intézésével. A Területfelelős a tagok érdekében szoros kapcsolatot tart fenn az Elnökséggel. Az Elnökség a Területfelelős részére a megbízatás fennállásának igazolására megbízólevelet ad ki. Az Elnökség a Területfelelősnek az ügyintézéssel kapcsolatosan felmerült költségeit megállapodás alapján a költségvetés terhére megtéríti.
1.) Az Egyesület tagjai szakmai vagy érdeklődési kör szerint az Elnökség hozzájárulásával, az Egyesület keretei között működő Klubbot hozhatnak létre. A Klubok létrejöttének feltétele, hogy legalább 10 egyesületi tag az alakuló taggyűlésen megalakulását kimondja és azt az Egyesület Elnöksége, elismerje. Vezetőjét és vezetőségének tagjait saját közgyűlésükön választják meg, az Elnökség a választás eredményét elfogadja. A Klubok egy-egy képviselője a Közgyűlésre és az Elnökség ülésére tanácskozási joggal meghívható. A Klubok az Elnökségnek írásban tartoznak beszámolási kötelezettséggel.
2.) A Klubok, klub formájában és elnevezéssel működhetnek, és tevékenységi körükben működő hazai és külföldi szervezetek tagjává válhatnak az Egyesület Elnökségének egyetértésével.
3.) A Klubok, működésének részletes szabályait önmaguk testületi döntéssel határozzák meg és azokat az Egyesület Elnökségének bemutatják.
4.) A Klubok vezetőinek feladatait és jogosultságait a maguk által alkotott működési szabályzat tartalmazza. A megválasztott személy jogosult az adott Klub, vezetésére. Az Elnökség a Klub képviselője részére a megbízatás fennállásának igazolására megbízólevelet ad ki. Az Elnökség e személyeknek az ügyintézéssel kapcsolatosan felmerült költségeit - megállapodás alapján a költségvetés terhére megtéríti.
5.) A Klub megszűnik, ha egy éven át nem fejt ki érdemi tevékenységet, vagy tagjainak száma egy éven túl is 5 fő alá csökken. Az Elnökség a Klub megszűnését a feltételek bekövetkezését követő ülésén határozattal állapítja meg.
1.) Az Egyesület Elnöksége határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
A közügyektől eltiltott nem lehet az egyesület vezető tisztségviselője.
2.) Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgáló az a személy, aki
a) az Egyesület Elnöke vagy az Elnökség tagja;
b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója,
Felügyelőbizottsági tag az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Ha a Felügyelő Bizottság tagja jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a felügyelőbizottsági feladatokat nevében ellátja. A Felügyelő Bizottsági tagra vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
A Felügyelő Bizottság tagja feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet Felügyelő Bizottság tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet Felügyelő Bizottság tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy Felügyelő Bizottsági tagja nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja az, akit eltiltottak a felügyelőbizottsági tevékenységtől.
A közügyektől eltiltott nem lehet az egyesület Felügyelő Bizottsági tagja.
A Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
3.a) Az Egyesület vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója (Ptk. 68.5 § b) pont élettársa (együtt: hozzátartozó) ugyanannál a szervezetnél a Felügyelő Bizottság, Jelölőbizottság és az Elnökség tagjává egyidejűleg nem választható meg.
4.) Az Egyesület elnöki és alelnöki tisztségére olyan egyesületi tag jelölhető, illetve választható meg, aki lehetőség szerint felsőfokú, de minimum középfokú (szakközépiskolai vagy gimnáziumi érettségi) végzettséggel rendelkezik és a feladat ellátására rátermett. Az elnöki tisztségre ugyanazon személy csak két, egymást követő ciklusra jelölhető és választható meg egyszerű szavazattöbbséggel; ezt követően az újraválasztáshoz minősített (2/3-os) szavazattöbbség szükséges.
5.) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
6.) Az Egyesület Elnöke, illetőleg az Elnökség tagjai kötelesek bejelenteni a közgyűlésnek vagy a Jelölő Bizottságnak, ha más társadalmi vagy közhasznú szervezetnél vezető tisztséget látnak el vagy vezető tisztségre megválasztották.
1.) Az Egyesület saját vagyonával a vonatkozó pénzügyi rendelkezések alapján az Elnökség által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik.
2.) Az Egyesület tartozásaiért, kötelezettség-vállalásaiért az Egyesület az egyesületi vagyonnal felel. A rendes tagok és a pártoló tagok saját vagyonukkal nem felelnek, csak az Alapszabály szerint meghatározott tagdíjat és vállalt támogatást kötelesek határidőre megfizetni.
3.) Az Egyesület vagyona a tagok által fizetett tagdíjból, egyéb pénzbeli hozzájárulásaikból, természetes és nem természetes személyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, adományaiból, az államháztartás alrendszereitől kapott normatív támogatásból, a magánszemélyek személyi jövedelemadójának 1%-áról történő rendelkezés alapján kapott összegből, pályázati úton nyert juttatásból, egyéb a közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott vállalkozási tevékenységből eredő nyereségből képződik.
4.) Az Egyesület évente képződő vagyona az egyesületi célkitűzés megvalósítása érdekében végzett tevékenységre és az Egyesület működésével kapcsolatos kiadások fedezésére használható fel.
5.) Az Egyesület költségei: a közhasznú tevékenység, illetve a vállalkozói tevékenység érdekében felmerült közvetlen és közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
6.) Az Elnökség köteles gondoskodni arról, hogy az Egyesület működése, valamint az egyesületi pénzeszközök felhasználása során egyaránt kizárható legyen, hogy az adományozott összeget akár közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben, előre meghatározott vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adják.
7.) A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez; gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.
8.) Az Egyesületnek az Alapszabályban meghatározott közhasznú cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
9.) Az Egyesületváltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, illetve az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetőleg hitel törlesztésére nem használhatja fel.
10.) Az Egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az Alapszabályban meghatározott irat-betekintési és felvilágosítás-adási jog rögzítésével. E jogok gyakorlása, illetve kötelezettségek teljesítése azonban nem eredményezheti mások személyhez fűződő jogainak megsértését.
11.) Az évente kötelező közhasznúsági mellékletnek (éves beszámoló) az Egyesület biztosítja a nyilvánosságát. A közhasznúsági mellékletnek tartalmaznia kell:
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f) a közhasznú Egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
12.) Az Egyesület dokumentumai nyilvánosak, azok az Egyesület székhelyén bárki által megtekinthetők (iratbetekintés jog), a közhasznúsági mellékletről- a másolási költség megfizetését követően - bárki részére másolat adható. Az Elnök a közhasznúsági mellékletet az MVGYOSZ Elnökségének térítésmentesen megküldi.
13.) Az Egyesület Elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni vagy átadni. Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.
1.) Az Egyesület közhasznú céljai megvalósításának elősegítése érdekében az Elnökség névre szóló meghatalmazást, megbízólevelet ad ki, mely megbízólevél birtokában lehet adományt gyűjteni. A megbízólevelet az Egyesület Elnöke és az Elnökség egy tagja írja alá és azt az Egyesület bélyegzőjével, hitelesíti. A kiadott megbízólevelekről az Elnökség naprakész nyilvántartást köteles vezetni.
2.) Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
3.) Az adománygyűjtésre jogosult személy az adományokról nyilvántartást köteles vezetni, amelybe az adományok értékét könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. Az adománygyűjtő az adományokat és a nyilvántartást rendszeres időközönként elszámolás mellett átadja az Egyesület belső szervezeti egységét vezető Irodavezetőnek.
4.) Az Egyesület jogosult fix vagy mozgó perselyes adománygyűjtésre is. Az Elnökség a persely kihelyezéséről, leplombálásáról, felnyitásáról köteles jegyzőkönyvet felvenni, és abban rögzíteni a persely típusát, kihelyezésének helyszínét és időpontját, leplombálásának és felnyitásának idejét, a perselyben lévő pénzadomány forintértékét. A jegyzőkönyvet az Elnökség egy tagja és a kihelyezést, leplombálást és felnyitást végző munkatárs hitelesíti. A perselyben lévő pénzadományt, a felnyitást követően az Egyesület bankszámlájára be kell fizetni és a közlemény rovatban fel, kell tüntetni a "perselyadomány" jelzést, a csekkmásolatot a jegyzőkönyvhöz kell fűzni.
5.) Az Egyesület tartós adományozási szerződést köthet magánszemély támogatóval, ha a támogató legalább 4 éven át, megszakítás nélkül rendszeresen azonos vagy növekvő összegben, illetve nem magánszemély támogató az adózás előtti eredménye terhére 5%-a vagy azt meghaladó mértékben, ellenérték nélkül nyújt pénzbeli támogatást, vagy értékpapírt térítés nélkül átad.
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése:
Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) a tagok kimondják megszűnését, vagy
b) az arra jogosult szerv megszünteti
feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
Az egyesület jogutód nélkül megszűnik továbbá, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
Az Egyesület megszűnése esetén - a jogszerű követelések kielégítése után - vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik. Jogutód nélküli megszűnés esetén a megmaradt vagyont az Egyesület célkitűzéseihez hasonló célra kell fordítani.
Az elnökségi tagok felelőssége az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén:
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után az elnökségi tagokkal szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület elnökségi tagjaival szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha az elnökségi tagok az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vették figyelembe.
Az egyesület jogutódlással történő megszűnése:
Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
IX. ÁTMENETI- ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
1.) Az Egyesület a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége feloszlását követően megalakuló Magyar Vakok és Gyengénlátók Egyesületeinek Országos Szövetsége alapító tagja kíván lenni, így annak tagegyesületévé válik. Ezt megelőzően átveszi tagjai sorába a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Heves Megyei Szervezetének tagságát, ha azt önként vállalják.
1.) Ezen eljárás során:
a) az Egyesület regisztrált rendes tagjaivá válnak
b) a nyilvántartott tagok részére kibocsátott tagsági igazolvány az érvényességi idő lejáratáig, vagy a tagkönyv cseréjéig a tagsági jogviszonyt igazolja;
c) a már működő klubok, szakosztályok, szakcsoportok, társaságok, valamint körzeti csoportok a megalakult egyesület tagozatának, kistérségi körzeti csoportjának minősülnek, és jogaikra, kötelezettségeikre a jelen Alapszabály rendelkezései vonatkoznak.
2.) Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre s nyeri el jogi személyiségét.
3.) A jelen okiratban nem szabályozott kérdések tekintetében a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról, 2011. évi CLXXXI. törvény
a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról, és a Ptk. rendelkezései, illetve a később meghozandó Taggyűlési határozatok az irányadók.
Kelt: Eger, 2025. május 22.
Biró Miklós
elnök