Készült: 2024 október
Magyarországon a 2018. évi LXXV. számú törvény rendelkezik a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről. Az Informatika a Látássérültekért Alapítványhoz érkezett visszajelzések alapján azonban a törvény hatályba lépését követő öt évben a fejlődés elmaradt a vak és gyengénlátó felhasználók elvárásaitól. Nem csupán a 2020. szeptember 23-i határidőig esedékes, korábban készült honlapok akadálymentesítése maradt el számos esetben, hanem sokszor az új fejlesztéseknél is periférikus szempont az akadálymentesség biztosítása.
2025-ben hatályba lép a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelésről szóló 2022. évi XVII. törvény, amely még szélesebb körben teszi kötelezővé a szervezetek számára honlapjaik, mobilalkalmazásaik és elektronikus berendezéseik akadálymentes kialakítását.
Ha továbbra sem történik előrelépés az akadálymentesítés terén, akkor félő, hogy a 2025-ben kötelezetté váló további szervezetek sem törekednek majd a követelmény betartására. Ebben az esetben előfordulhat, hogy az Európai Unió és a hazai jogalkotó jobbító szándéka ellenére sem történik érdemi változás.
A 2024-es helyzet felmérése érdekében az Informatika a Látássérültekért Alapítvány a JOGos érdek – EU-s akadálymentességi jogok érvényesítése az internet világában című pályázat (azonosító száma: CERV-F-2023-0270) keretében, mintavételezéssel kiválasztott 225 internetes honlapról készített felmérést.
Az ellenőrzés első szempontja, hogy a honlap rendelkezik-e akadálymentesítési nyilatkozattal, az elérhető-e a nyitó oldalon és abban milyen megfelelőségi státuszt jelöltek meg. Minden közszférabeli szervezet számára kötelező ugyanis az Akadálymentesítési nyilatkozat közzététele, és abban annak megjelölése, hogy a honlap mennyire felel meg a 2018. évi LXXV. törvény előírásainak:
teljes mértékben megfelel,
részben felel meg, felsorolt kivételekkel,
nem felel meg.
Az Akadálymentesítési Nyilatkozat kitöltéséhez elérhető a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) útmutatója: Útmutató az Akadálymentesítési nyilatkozat kitöltéséhez
Ezután a kiválasztott honlapok mindegyikének 5 oldaláról készítettünk felmérést. A felmérés szempontjait az Európai Unió ETSI szabványosítási szervezete által kiadott, és a Magyar Szabványügyi Testület által átvett MSZ EN 301 549 akadálymentesítési szabványból választottuk ki (https://www.mszt.hu/hu-hu/szabvanyositas/hirek/2020/12/ikt-termekek-es-szolgaltatasok-akadalymentessegi-kovetelmenyei). Nem vizsgáltuk a harmonizált szabvány összes, webhelyekre vonatkozó feltételét, csak a lehetséges problémák egy csoportját.
Az algoritmikus vizsgálathoz különböző ellenőrző szoftvereket vettünk igénybe, valamint manuális ellenőrzést végeztünk.
Az ellenőrző szoftverekkel a honlapok alábbi tulajdonságait vizsgáltuk:
a képek / ábrák el vannak-e látva helyettesítő szöveggel,
a vezérlő elemek és hivatkozások el vannak-e látva címkével / megnevezéssel,
alkalmazva vannak-e a címsor szint formázások és helyes-e az alábontásuk,
teljesül-e a minimális színkontraszt,
megfelelően működik-e a szövegtérköz növelése.
Manuális ellenőrzéssel került felmérésre:
nagyíthatóság 200%-ig,
ugrólinkek megléte és helyes használata,
billentyűzetfókusz láthatósága,
mozgó tartalmak leállíthatósága.
Felmérésünk a releváns szabvány 50 elemű követelményénél kevesebb szempont szerint történt, mégis a kiválasztott honlapok nagy többsége csak részben bizonyult akadálymentesnek. Ez elmaradt a várakozásainktól, legalább ennek a szűkített szempontrendszernek nagyobb arányban kellett volna teljesen megfelelniük a kiválasztott honlapoknak.
A vizsgált honlapok közel felénél, 48%-ánál egyáltalán nincs Akadálymentesítési nyilatkozat, vagy amennyiben van, az meg nem felelésről számol be. A honlapok további 25%-ának tulajdonosa arról nyilatkozik, hogy a webhely akadálymentessége részben megfelelő, mely értéket felmérésünk is alátámasztja. Végül a honlapok 27%-áról állítják, hogy teljesen akadálymentes, felmérésünk ezzel szemben azt állapította meg, hogy a valóságban ez az érték 10% alá tehető. A tanulmány ezen megállapítását tekintjük a legsúlyosabbnak.
Egy további, nagyon érdekes eredményt kaptunk az akadálymentesítési nyilatkozattal összefüggésben. Amint korábban bemutattuk, a nyilatkozat megfelelőségi státusza három típusú lehet: a honlap teljesen, részben vagy egyáltalán nem felel meg az akadálymentességi követelményeknek. A felmérésünk eredménye, hogy ahol a honlap tulajdonos részben megfelel jellegű nyilatkozatot tett, azok honlapja akadálymentesebb, mint ahol a nyilatkozat szerint teljesen megfelelő.
Az eredmény megértéséhez tudni kell, hogy részben megfelel jellegű nyilatkozat esetén a kivételeket, tehát azokat a szempontokat, amelyeknek a honlap nem felel meg, részletezni kell, míg a teljes megfelelés kijelentéséhez nem szükséges ilyen részletezés. Az első eset tehát megköveteli a honlap felelőseitől az akadálymentességi szempontok tényleges áttekintését, megismerését. Feltételezzük, hogy ennek nyomán a webfejlesztők néha további erőfeszítéseket, fejlesztéseket, átalakításokat végeztek az akadálymentesítés érdekében, a honlap hátrányos helyzetű látogatói számára.
A fentiek alapján javasoljuk, hogy a nyilatkozatban megadásra kerülő akadálymentességi állapot teljesen megfelelő értékének megjelölése a jelenleginél nagyobb felelősséggel járjon. A jogalkotó ez esetben követelje meg legalább egy külső auditor meglétét, aki a nyilatkozatban szereplő teljes akadálymentességet állítja, igazolja, alátámasztja.
Tevékenység típusa
vállalkozás
költségvetési szervezet
nonprofit szervezet
Összesen
közműellátás országos tömegközlekedés
20
1
4
25
közigazgatás (önkormányzatok)
0
66
0
66
egészségügyi szolgáltatások
1
55
2
58
szociális ellátás
0
29
0
29
egyéb tevékenység
4
40
3
47
Összesen
25
191
9
225
A felmérésben a közszféra, azaz a költségvetési forrásból gazdálkodó szervezetek honlapjaiból választottunk mintát úgy, hogy lehetőleg minden érintett tevékenységi ágazat arányosan legyen képviselt (pl. önkormányzatok, kórházak). Vizsgáltuk továbbá közmű szolgáltatók és tömegközlekedési szolgáltatók honlapjait csakúgy, mint szociális szolgáltatók és múzeumok webhelyeit.
Az országon belüli területi elhelyezkedés és hatókör szerint is törekedtünk az egyenletes megoszlásra.
Tevékenységtípus
Akadálymentesítési nyilatkozat státusza
nincs vagy nem megfelelő
részben megfelelő
teljesen megfelelő
Összesen
közmű szolgáltatók, tömegközlekedés
13 (52%)
7 (28%)
5 (20%)
25 (100%)
közigazgatás (önkormányzatok)
28 (42%)
21 (32%)
17 (26%)
66 (100%)
egészségügyi szolgáltatások
42 (72%)
12 (21%)
4 (7%)
58 (100%)
szociális ellátás
11 (38%)
8 (28%)
10 (34%)
29 (100%)
egyéb tevékenység
14 (30%)
9 (19%)
24 (51%)
47 (100%)
Összesen
108 (48%)
57 (25%)
60 (27%)
225 (100%)
A közreadott nyilatkozatok alapján a vizsgált honlapok 27%-a felel meg teljesen az akadálymentességi követelményeknek, és a webhelyek negyedén (25%) nyilatkoztak arról, hogy a követelményeknek csak részben felelnek meg. A honlapok 48%-án a törvényi előírás ellenére sem volt akadálymentesítési nyilatkozat, vagy ha volt, abban elismerték, hogy a követelményeknek nem tudtak megfelelni.
A vizsgált kategóriákon belül a legjobb arányban a szociális ellátók és az önkormányzatok publikáltak ilyen nyilatkozatot, de még az ő kb. 60%-os (28% + 34% = 62%) és (32% + 26% = 58%) eredményük is legfeljebb közepesnek mondható.
Kifejezetten kedvezőtlen eredmény továbbá, hogy az egészségügyi szolgáltatók 72%-ának honlapján nincs akadálymentesítési nyilatkozat, vagy elismerik, hogy az oldal nem akadálymentes. Feltételezhető, hogy a hátrányos helyzetű (pl. fogyatékossággal élő) felhasználók nagyobb arányban szeretnének egészségügyi szervezetek honlapjairól információkat szerezni vagy ott ügyet intézni, például időpontot foglalni, így azok akadálymentessége különösen fontos lenne a célcsoport számára.
Gazdálkodás forma
Akadálymentesítési nyilatkozat státusza
nincs vagy nem megfelelő
részben megfelelő
teljesen megfelelő
Összesen
vállalkozás (Kft., Rt. stb.)
10 (40%)
9 (36%)
6 (24%)
25 (100%)
költségvetési szervezet
90 (47%)
47 (25%)
54 (28%)
191 (100%)
nonprofit szervezet
8 (89%)
1 (11%)
0 (0%)
9 (100%)
Összesen
108
57
60
225 (100%)
A gazdálkodás forma szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy a közszféra vállalkozói és költségvetési szereplői között az akadálymentesítési nyilatkozat vonatkozásában nincs lényeges különbség. Lesújtó azonban, hogy a vizsgált nonprofit szervezetek közül csak egy nyilatkozott arról, hogy a honlapja legalább részben megfelel az akadálymentességi szempontoknak.
Székhely / Hatókör
Akadálymentesítési nyilatkozat státusza
nincs vagy nem megfelelő
részben megfelelő
teljesen megfelelő
Összesen
Budapest
38 (50%)
23
15
76 (33,8%)
Közép-Magyarország
13 (57%)
5
5
23 (10,2%)
Közép-Dunántúl
9 (36%)
9
7
25 (11,1%)
Nyugat-Dunántúl
7 (39%)
1
10
18 (8,0%)
Dél-Dunántúl
14 (56%)
5
6
25 (11,1%)
Észak-Magyarország
8 (42%)
5
6
19 (8,5%)
Észak-Alföld
11 (57%)
6
8
25 (11,1%)
Országos
8 (57%)
3
3
14 (6,2%)
Összesen
108 (48%)
57 (25%)
60 (27%)
225 (100%)
A vizsgált honlapok kiválasztásánál törekedtünk az országon belüli területi elhelyezkedés és hatókör szerinti egyenletes elosztásra, lásd a jobb oldali oszlopot.
A táblázatból látható, hogy az akadálymentesítési nyilatkozat vonatkozásában nincsenek lényeges országon belüli eltérések. Minden régióra igaz, hogy a vizsgált honlapok nagyjából felén érhető el teljes vagy részbeni megfelelésről szóló nyilatkozat, míg a másik felén nincs ilyen nyilatkozat vagy arról nyilatkoznak, hogy a honlap nem akadálymentes.
Szoftveres ellenőrzés szerinti minősítés
Akadálymentesítési nyilatkozat státusza
nincs vagy nem megfelelő
részben megfelelő
teljesen megfelelő
Összesen
nem megfelelő
73 (68%)
26 (46%)
40 (67%)
139 (62%)
részben megfelelő
24 (22%)
17 (30%)
8 (13%)
49 (22%)
teljesen megfelelő
11 (10%)
14 (24%)
12 (20%)
37 (16%)
Összesen
108 (100%)
57 (100%)
60 (100%)
225 (100%)
(Figyelem, a táblázatokban mostantól a százalékos értékek nem az oszlopok, hanem a sorok közötti eloszlásra vonatkoznak. A következő táblázatokban színkódokkal is jelezzük az általunk jellemzőnek és fontosnak tartott értékeket, a kiemelkedő nem megfelelő értékeket pirossal, a részben megfelelőeket sárgával, a teljesen megfelelőeket pedig zölddel jeleztük.)
A fenti az első táblázat, amely a közszférabeli szervezetek önbevallását (az akadálymentesítési nyilatkozat meglétét és megfelelőségi státuszát) és az alapítványunk által – ellenőrző szoftverekkel – végzett felmérés eredményét hasonlítja össze. Az automatizáltan elvégezhető felmérés végeredménye azt mutatja (jobb szélső oszlop), hogy a vizsgált honlapok 62%-a nem felel meg, további 22%-a részben, 16% pedig teljesen megfelel a szűkített szempontrendszer algoritmikusan vizsgálható akadálymentességi követelményeinek. Ezek az arányok lényegesen kedvezőtlenebbek annál, mint amilyen nyilatkozatokat a webhelyek tulajdonosai tettek.
Az érthetőség kedvéért, a nyilatkozatok alapján várható eredmény ez kellett volna legyen:
Szoftveres ellenőrzés szerinti minősítés
Akadálymentesítési nyilatkozat státusza
nincs vagy nem megfelelő
részben megfelelő
teljesen megfelelő
Összesen
nem megfelelő
108 (100%)
108 (48%)
részben megfelelő
57 (100%)
57 (25%)
teljesen megfelelő
60 (100%)
60 (27%)
Összesen
108 (100%)
57 (100%)
60 (100%)
225 (100%)
Meállapítható tehát, hogy az akadálymentesítési nyilatkozat kitöltését megelőző felmérés során, a mintában szereplő honlapok többségénél, a webfejlesztők nem végezték el a szoftveresen vizsgálható követelmények ellenőrzését. Például attól, hogy a készítők nyilatkozata szerint a honlap teljesen megfelel az akadálymentességi követelményeknek, a szoftveres felmérés szerint ezek 67%-a egyáltalán nem felelt meg. Ebből arra lehet következtetni, hogy a teljes akadálymentességi megfelelésről történő nyilatkozás, az esetek túlnyomó hányadában nemhogy teljeskörű vizsgálaton, de még egy néhány perc alatt elvégezhető gépi ellenőrzésen sem alapul. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy azoknál, akik részben megfelelő típusú nyilatkozatot tettek, ezt az értékelést az algoritmikus ellenőrzés is alátámasztotta.
Helyettesítő szöveg a képekhez
Akadálymentesítési nyilatkozat státusza
nincs vagy nem megfelelő
részben megfelelő
teljesen megfelelő
Összesen
nem megfelelő
22 (20%)
2 (4%)
7 (12%)
31 (14%)
részben megfelelő
20 (19%)
15 (26%)
6 (10%)
41 (18%)
teljesen megfelelő
66 (61%)
40 (70%)
47 (78%)
153 (68%)
Összesen
108 (100%)
57 (100%)
60 (100%)
225 (100%)
A honlapon megjelenő képekhez adott alternatív (szöveges) leírás az egyik legismertebb honlap-akadálymentességi szempont, és inkább tartalmi, nem programozási kérdés. A fontossága is könnyen belátható, ezért a szükségességét általában könnyen megértik és elfogadják a honlapok tartalom-feltöltéssel foglalkozó munkatársai.
A felmérésünk szerint még azokon a honlapokon is kétharmados arányban biztosítanak ilyet, amelyeket a készítői maguk sem tartanak egyébként akadálymentesnek. Összességében ebből a szempontból a vizsgált honlapok 86%-a (18%+68%) részben vagy teljesen megfelelő volt.
Címke / név nélküli vezérlőelemek és hivatkozások
Akadálymentesítési nyilatkozat státusza
nincs vagy nem megfelelő
részben megfelelő
teljesen megfelelő
Összesen
nem megfelelő
24 (22%)
7 (12%)
24 (40%)
55 (25%)
részben megfelelő
37 (34%)
7 (12%)
9 (15%)
53 (23%)
teljesen megfelelő
47 (44%)
43 (76%)
27 (45%)
117 (52%)
Összesen
108 (100%)
57 (100%)
60 (100%)
225 (100%)
A címkék megfelelő alkalmazása nagy segítséget jelentene a képernyőolvasó programot használó felhasználók számára. Gyakori probléma azonban, hogy a vizuálisan látható megnevezés (címke) algoritmikusan nincs összerendelve a megjelölt űrlapelemmel, így a számítógépet vagy mobiltelefont segítő szoftverrel használó súlyosan látássérült emberek számára mégsem nyújtanak segítséget. A vizsgálatunkban résztvevő honlapok több mint felénél is ez volt a helyzet. Figyelemre méltó, hogy a részleges akadálymentességi megfelelésről nyilatkozók eredménye kiugróan jó (76%-ban teljesen megfelelt). Feltételezzük, hogy ez volt az egyik olyan probléma, amit a nyilatkozathoz szükséges részletes felmérés után a fejlesztők kijavítottak.
Címsor szintek megléte és alábontása
Akadálymentesítési nyilatkozat státusza
nincs vagy nem megfelelő
részben megfelelő
teljesen megfelelő
Összesen
nem megfelelő
58 (54%)
22 (39%)
16 (27%)
96 (42%)
részben megfelelő
43 (40%)
29 (51%)
31 (52%)
103 (46%)
teljesen megfelelő
7 (6%)
6 (10%)
13 (21%)
26 (12%)
Összesen
108 (100%)
57 (100%)
60 (100%)
225 (100%)
A szabványos címsor szintek használata az egyik legkönnyebben megvalósítható akadálymentesítési követelmény a honlapokon. Gyakori azonban, hogy a címsor szinteket a szöveg formázására használják, nem az adott oldal felépítésének és a tartalom szerkezetének tagolására. Ugyanígy előfordul, hogy a címsor szintek alábontása nem következetes, előfordul, hogy keverednek a címsorok első, második stb. szintű megjelölései. Ez a képernyőolvasó programot használó, súlyosan látássérült felhasználók számára megnehezíti a tájékozódást, és a szöveg összefüggéseinek megértését.
A felmérésünk eredménye is az, hogy a címsor szinteket, ha használják is, általában nem megfelelően – csak 12% ért el teljesen megfelelő eredményt. Ugyanakkor ez az első szempont, amiről az akadálymentesítési nyilatkozat releváns jelentést ad: valóban azok használják jobban, akik a honlapjukat részben vagy teljesen akadálymentesnek tartják.
Minimális színkontraszt
Akadálymentesítési nyilatkozat státusza
nincs vagy nem megfelelő
részben megfelelő
teljesen megfelelő
Összesen
nem megfelelő
40 (37%)
9 (16%)
7 (12%)
56 (25%)
részben megfelelő
25 (23%)
6 (10%)
10 (17%)
41 (18%)
teljesen megfelelő
43 (40%)
42 (74%)
43 (72%)
128 (57%)
Összesen
108 (100%)
57 (100%)
60 (100%)
225 (100%)
A háttér- és betűszínek megfelelő kontrasztja szintén a könnyen megvalósítható, illetve javítható kritériumok közé tartozik. Bár ehhez célszerű a színkontraszt vizsgálatot még a honlap arculati tervezésének fázisában elvégezni, mivel később nehezen feloldható döntési helyzetekhez vezethet. Ennek ellenére ez a tulajdonság a vizsgált honlapok 75%-án (18%+57%) részben vagy teljesen megfelelő volt, ez jó arány.
Ismét megfigyelhető, hogy a részben megfelelő nyilatkozatot tevőknél jobb a megfelelési arány (74%), mint akik szerint a honlapjuk teljesen megfelelő (72%). Sőt, utóbbi kategóriában a kiválasztottak 12%-a egyáltalán nem felelt meg ennek a kritériumnak.
Térköz növelés
Akadálymentesítési nyilatkozat státusza
nincs vagy nem megfelelő
részben megfelelő
teljesen megfelelő
Összesen
nem megfelelő
5
3
3
11 (5%)
részben megfelelő
15
3
1
19 (8%)
teljesen megfelelő
88 (82%)
51 (89%)
56 (93%)
195 (87%)
Összesen
108
57
60
225 (100%)
A felmérésünk szövegtérköz növelési kritériumának a vizsgált honlapok 87%-a teljesen, 8% pedig részben megfelelt, ez nagyon jó arány. Ezen belül a nyilatkozatok ismét relevánsak: azoknál volt nagyobb arányban valóban megfelelő a szövegtérköz növelés végrehajtása, akik a honlapjukról jobb nyilatkozatot adtak ki.
Honlap nagyíthatóság 200%-ig
Akadálymentesítési nyilatkozat státusza
nincs vagy nem megfelelő
részben megfelelő
teljesen megfelelő
Összesen
nem megfelelő
9 (8%)
10 (17%)
3 (5%)
22 (10%)
részben megfelelő
7 (6%)
5 (9%)
8 (13%)
20 (9%)
teljesen megfelelő
92 (85%)
42 (74%)
49 (82%)
183 (81%)
Összesen
108 (100%)
57 (100%)
60 (100%)
225 (100%)
Ennek a szempontnak is jól megfeleltek a vizsgált honlapok: 81%-uk teljesen, 9%-uk részben megfelelt. Ugyanakkor az eddig tapasztalt trend tekintetében kivétel, hogy a legrosszabb eredményt azok a honlapok érték el, amelyekről a szerkesztőik részben megfelelő nyilatkozatot tettek.
A szabvány előírása, hogy a honlapnak 200%-ig nagyíthatónak kell lennie anélkül, hogy vízszintes gördítősávok jelenjenek meg, vagy szétessen a kép. Azonban a webprogramozók gyakran nem vizsgálják a 100-200% közötti folyamatos nagyítást, hanem csak a kezdő- és végértéket ellenőrzik. Ha viszont 150%-nál romlik el a nagyított kép, majd 190%-tól helyreáll, a hiba elkerüli a figyelmüket. Valamint gyakran feledkeznek meg arról, hogy egy ábra vagy logó, ha megnövelik a méretét, kitakarja a képernyő nagy részét, és ezzel olvashatatlanná válik a tartalom.
Billentyűzetfókusz láthatósága
Akadálymentesítési nyilatkozat státusza
nincs vagy nem megfelelő
részben megfelelő
teljesen megfelelő
Összesen
nem megfelelő
40 (37%)
12 (21%)
6 (10%)
58 (26%)
részben megfelelő
33 (31%)
16 (28%)
29 (48%)
78 (35%)
teljesen megfelelő
35 (32%)
29 (51%)
25 (42%)
89 (39%)
Összesen
108 (100%)
57 (100%)
60 (100%)
225 (100%)
A billentyűzetfókusz láthatóságát és követhetőségét sokszor szubjektíven ítélik meg a fejlesztők. A fiatal designerek éles látásúak, ezért olyan kis kontrasztú és vékony vonalú kereteket is megfelelőnek ítélnek, amelyeket egy középkorú, szemüveges ember csak nehezen érzékel, a gyengénlátó felhasználók pedig egyáltalán nem. Sokszor fontosabbnak ítélik a divatos arculati kialakítást, mint a jó láthatóságot.
Az akadálymentességi megfeleléshez a keret markáns láthatósága szükséges. A vizsgálatunk szerint, ha csak billentyűzettel használjuk a vizsgált oldalakat, a fókusz részben vagy teljesen, de az oldalak háromnegyedénél követhető, ez jó arány.
Itt is feltűnő, hogy a részben megfelelő nyilatkozatot tevő szerkesztők eredménye jobb, mint akik szerint az oldaluk teljesen megfelel. Vélhetően amiatt, hogy ez egy olyan teljesítési feltétel, ami csak a kritériumok részletes áttekintése után tűnt fel a webprogramozóknak, akik ezután erőfeszítéseket tettek a javítás érdekében.
Ugrólinkek (oldalon belüli hivatkozások)
Akadálymentesítési nyilatkozat státusza
nincs vagy nem megfelelő
részben megfelelő
teljesen megfelelő
Összesen
nem megfelelő
60 (56%)
25 (44%)
12 (20%)
97 (43%)
részben megfelelő
20 (18%)
8 (14%)
10 (17%)
38 (17%)
teljesen megfelelő
28 (26%)
24 (42%)
38 (63%)
90 (40%)
Összesen
108 (100%)
57 (100%)
60 (100%)
225 (100%)
Az ugrólinkek az adott oldalon belül az oldal másik részére léptetik a billentyűzetfókuszt, így például egy mozgáskorlátozott felhasználónak nem kell több tucat Tab billentyűnyomást végeznie, hogy eljusson a képernyő középső területére vagy jobboldali sávjába. A probléma értelmezése gyakran kihívást jelent azoknak a web programozóknak, akik hozzá vannak szokva, hogy egy könnyed mozdulattal rá tudnak mutatni a képernyő bármely területére az egérrel.
A felmérésünk eredménye erről a követelményről sajnos kifejezetten rossz. Bár az akadálymentesítési nyilatkozatok valamennyire relevánsak, a teljesen megfelelő nyilatkozatot adók is csak kétharmados (63%) arányban feleltek meg, összességében pedig a vizsgált honlapok 60%-a (43% + 17%) nem, vagy csak részben felelt meg.
Mozgó tartalom leállíthatósága
Akadálymentesítési nyilatkozat státusza
nincs vagy nem megfelelő
részben megfelelő
teljesen megfelelő
Összesen
nem megfelelő
2 (3%)
3 (6%)
20 (34%)
25 (11%)
részben megfelelő
34 (31%)
15 (26%)
8 (13%)
57 (25%)
teljesen megfelelő
72 (66%)
39 (68%)
32 (53%)
143 (64%)
Összesen
108 (100%)
57 (100%)
60 (100%)
225 (100%)
A mozgó tartalmak leállíthatóságával kapcsolatos összkép kedvező: az oldalak kétharmada (64%) teljesen, negyede (25%) részben megfelelt. Ismét feltűnő azonban, hogy a megfelelési arány a legrosszabb azon honlapok körében, amelyek a honlaptulajdonosok szerint teljesen megfelelnek az akadálymentességi követelményeknek. Még azok az oldalak is jobban szerepeltek, amelyek akadálymentességéről a tulajdonosok nem nyilatkoztak.
Vak felhasználók számára
Akadálymentesítési nyilatkozat státusza
nincs vagy nem megfelelő
részben megfelelő
teljesen megfelelő
Összesen
nem megfelelő
6 (6%)
0
0
6 (3%)
részben megfelelő
98 (90%)
53 (93%)
52 (87%)
203 (90%)
teljesen megfelelő
4 (4%)
4 (7%)
8 (13%)
16 (7%)
Összesen
108 (100%)
57 (100%)
60 (100%)
225 (100%)
A honlapok felmérési eredménye szerint mindössze 7%-uk felel meg teljesen a vak felhasználók számára, ugyanakkor kiemelkedően magas, 90% részben megfelelő. Ez utóbbi szerintünk azzal magyarázható, hogy a vak felhasználók szempontjaiból kiválasztott három feltétel (képek helyettesítő szöveggel való ellátása, a webfelület elemeihez címke rendelése, a hivatkozások standardok szerinti megnevezése, címsor szintek alkalmazása) kevésbé elvont kritériumok, könnyen megérthető és könnyen javítható problémák. Továbbá automatizált ellenőrző szoftverek segítségével gyorsan megvalósítható a vizsgálatuk.
Érdemes megfigyelni, hogy a megfelelési arány szinte egyáltalán nem függ attól, hogy a készítői az akadálymentesítési nyilatkozatban milyen megfelelőségi státuszt állítottak ki, az eredmény a nyilatkozattól függetlenül szinte egységesen egyforma.
Gyengénlátó felhasználók számára
Akadálymentesítési nyilatkozat státusza
nincs vagy nem megfelelő
részben megfelelő
teljesen megfelelő
Összesen
nem megfelelő
1 (1%)
0
0
1 (1%)
részben megfelelő
79 (73%)
27 (47%)
24 (58%)
130 (58%)
teljesen megfelelő
28 (26%)
30 (53%)
36 (42%)
94 (41%)
Összesen
108 (100%)
57 (100%)
60 (100%)
225 (100%)
Az eredmény a gyengénlátó felhasználók szempontjából jobb, mint a vak felhasználók esetén, de még bőven lenne tere a fejlesztésnek. Az alapítványunk által használt szűkített szempontrendszer szerint a honlapok 41%-a teljesen, további 58%-a részben megfelelő a gyengénlátó felhasználók számára.
Itt is megfigyelhető, hogy a részben megfelelő nyilatkozatot tevők jobb eredményt értek el azoknál, akik szerint a honlapjuk teljesen megfelelő. Ezt magyarázhatja, hogy a vizsgált három szempont (színkontraszt, nagyíthatóság 200%-ig, szövegtérköz növelés) közül az első és a harmadik automatizáltan is ellenőrizhető, egy gyors akadálymentességi átvilágítás is rámutat ezekre a hiányosságokra. A folyamatos nagyíthatóság manuális tesztelése azonban gyakran elmarad, ami rontja az összképet.
Mozgáskorlátozott felhasználók számára
Akadálymentesítési nyilatkozat státusza
nincs vagy nem megfelelő
részben megfelelő
teljesen megfelelő
Összesen
nem megfelelő
1 (1%)
0
0
1 (1%)
részben megfelelő
100 (93%)
48 (84%)
46 (77%)
194 (86%)
teljesen megfelelő
7 (6%)
9 (16%)
14 (23%)
30 (13%)
Összesen
108 (100%)
57 (100%)
60 (100%)
225 (100%)
A teljes megfelelési arány itt is csak 13%, viszont a vak felhasználókhoz hasonlóan a mozgáskorlátozott emberek szempontjai esetén is magas a részben megfelelő honlapok aránya. Mindhárom vizsgált szempont (billentyűzetfókusz láthatósága, ugrólinkek használata és mozgótartalmak leállíthatósága) csak manuális ellenőrzéssel tesztelhető, ugyanakkor kis munkaigényű programozással korrigálható is. A legnagyobb kihívást a honlap Tab billentyűvel való bejárhatósága jelenti, amely sok manuális tesztet kíván, ezért gyakran elmarad, és emiatt a honlap egyes részei elérhetetlenné válnak a csak billentyűzetet használó felhasználó számára. Ezt az akadálymentességi kritériumot azonban a mi szűkített vizsgálati szempontjaink nem tartalmazták, így kedvezőbb az összkép.
A közszféra kiválasztott honlapjain végzett akadálymentességi felmérés elkészítése sok tapasztalatot és tanulságot hozott. Szembesültünk azzal, hogy bár az alapítvány másfél évtizedes auditálási tevékenysége óta céljának tekinti a honlapok akadálymentessé válását, az eredmény, amit a táblázatok mutatnak azt jelenti, hogy még sok tennivaló van ezen a téren. Az alapítvány feladatának tekinti, hogy az egyre inkább vizuálissá váló világban a látássérült emberek érdekeit képviselje, a digitalizáció által biztosított lehetőségeket elérhetővé tegye számukra, ebben a munkában továbbra is számít a jogalkotó és jogalkalmazó intézmények szerepvállalására, valamint a honlaptulajdonosok és webfejlesztő cégek együttműködésére. Illetve fontos, hogy a többségi társadalom felelősségvállalása és a hátrányos helyzetű internetfelhasználók jogtudatossága révén, a közszférabeli honlapok tulajdonosai minél több visszajelzést kapjanak a tapasztalt hozzáférhetőségi problémákról.
A tanulmányt a JOGos Érdek projekt (CERV-F-2023-0270) keretében készítette az Informatika a Látássérültekért Alapítvány.
(A JOGos Érdek projekt az Európai Unió Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek (CERV) programjának támogatásával valósul meg. Az Európai Bizottság támogatása nem jelenti a projektben megvalósított tevékenységek tartalmának jóváhagyását, amely kizárólag az azt megvalósítók álláspontját tükrözi, valamint a Bizottság nem tehető felelőssé ezen információk bárminemű felhasználásáért.)